Pályázati lehetőségek az Európai Unió új költségvetési ciklusának tükrében

Deutsch Tamás győri fórumán értékelte az elmúlt hét éves ciklust, és kitért a következő hét éves időszakra is. Az európai parlamenti képviselő kifejtette, a 2007-13. közötti időszak első felében, 2010-ig a kohéziós pénzek felhasználásban Magyarország sereghajtónak számított. Bravúrnak nevezhető az ezt követő időszak teljesítménye, amely során – a különböző eljárást egyszerűsítő és gyorsító döntések révén – az élmezőnyhöz csatlakoztunk a források időarányos felhasználása tekintetében. A hátralévő bő egy évben persze még több lekötést kell eszközölni ahhoz, hogy a megszerzett hátrány ledolgozható legyen, azonban arra is figyelni kell, hogy a támogatási szerződéssel bíró projekteknél a szükséges önrész hiánya ne akadályozza a megvalósítást.

A 2014-20. közötti következő európai uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban a képviselő elmondta, hazánknak óriási harcot kell megvívnia, hiszen a jelenlegi állás szerint az előző hét éves ciklusban Magyarországról lehívható 25 milliárd eurós keret 18 milliárdra csökkenne. Deutsch Tamás hozzátette, mindent el kell követnünk azért, hogy ez ne így történjen, hiszen a pénzeknek az amúgy is fejlett országokhoz való átcsoportosítása szembemegy az uniós elvekkel.

Az európai parlamenti képviselő figyelmeztetett, a 2014 január 1-én kezdődő időszakra már most fel kell készülni. Kész projektek kellenek, mert aki csak a konkrét pályázatok kiírása után kezd munkába, egy-másfél éves lemaradásba kerül. Olyan jól előkészített tervek szükségesek, amelyek a pályázatok megjelenésénél indulásra kész állapotba hozhatók.

Deutsch Tamás mint a Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke is szólt néhány szót. A szervezetről elmondta, arra törekszik, hogy elősegítse a közös fellépést, az önkormányzatokat, a határon túli magyarságot, a határon átnyúló együttműködéseket érintő kérdésekben. A több mint száz határon inneni és túli tagot számláló egyesület kezdeményezésére a közelmúltban jött létre a H4 iroda Brüsszelben, amely markánsan képviseli a magyarországi régiókat. A szervezetet éppen ezért ajánlotta a fórumon résztvevő polgármesterek figyelmébe.

A megbeszélésen egyébként az Arrabona EGTC tagjai vettek részt. A szerveztnek jelenleg 25 tagja van, ebből 21 magyarországi település és 4 település a Szlovák állam területéről. A szervezet maga is több területen kíván hozzájárulni a határtérség integrált fejlődéséhez. Ösztönzik a helyi vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások határ menti együttműködésének, kapcsolataik intézményesülését, kialakítják a határtérség közös („mikro-euroregionális”) turisztikai stratégiáját és marketingjét; közös környezet- és természetvédelmi beruházásokat kívánnak megvalósítani, és előmozdítják az oktatási intézmények közötti együttműködéseket, valamint a határtérségben élő lakosok közötti kapcsolatokat.

Gyorplusz.hu – Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter