Romastratégia: egyöntetű támogatás a Szociális Tanácsban

A záródokumentum kimondja, hogy – a tagállami, EU-s és nemzetközi integrációs erőfeszítések ellenére – a romák nagy része még mindig mélyszegénységben él, ki van rekesztve a társadalomból, akadályozva van az alapvető jogok gyakorlásában, és diszkriminációval szembesül. Ez sokszor azt jelenti, hogy a romák nem részesülnek minőségi oktatásban, nem kapnak rendes munkát, rosszul keresnek, és rossz körülmények között laknak, egészségi állapotuk és életkilátásaik pedig rosszabbak, mint a lakossági átlag.

 

Uniós keret a nemzeti stratégiáknak

Az EU romastratégiája keretül fog szolgálni a tagállamok nemzeti romaintegrációs stratégiái számára. A nemzeti romastratégiáknak négy területre kell koncentrálniuk: az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakásviszonyok javítására. A záródokumentum leszögezi, hogy a roma népesség helyzetének javítása szempontjából kulcsfontosságú az alapvető jogok védelme, ehhez pedig küzdeni kell a diszkrimináció és a szegregáció ellen.

Az elfogadott szöveg felhívja a tagállamokat, hogy 2011-ig készítsenek nemzeti romaintegrációs stratégiát, illetve ha már van ilyen stratégiájuk, akkor aktualizálják azt.

 

Figyelembe kell venni a helyi igényeket

A romastratégiáról elfogadott tanácsi záródokumentum kimondja, hogy a nemzeti romaintegrációs politikáknak alkalmazkodniuk kell a helyi igényekhez, minthogy az egyes tagállamokban eltérő a roma népesség lélekszáma és helyzete.

 

Ellenőrizhetővé válnak a nemzeti romastratégiák

A magyar elnökséget képviselő Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a tanács ülése utáni sajtóértekezleten kijelentette, hogy az elfogadott záródokumentum „tulajdonképpen politikai nyilatkozat, amellyel minden tagállam vállalta, hogy az Európa 2020 stratégia keretében készülő nemzeti reformprogramjába beépíti a romák szempontjait”. Balog kiemelte, hogy ily módon a nemzeti romastratégiák ellenőrizhetővé válnak. A tagállamoknak ugyanis a nemzeti reformprogramjukban konkrét, számszerű vállalásokat kell tenniük, amelyek teljesítését a Bizottság ellenőrzi, magyarázta Balog.

Andor László foglalkoztatási és szociálisügyi biztos szintén azt hangsúlyozta a sajtóértekezleten, hogy a romastratégia és az Európa 2020 stratégia összekapcsolása „lehetőséget ad a nagyon szigorú ellenőrzésre”. Andor azt mondta: „nagyon fontos, hogy az Európai Unió kulcsszerepet játsszon a nemzeti erőfeszítések támogatásában”. Balog kijelentette: „fontos volt a mai döntés, nemcsak az elnökség számára, hanem – bízom benne – az Európai Unió számára is”. „Olyan régóta van szó a romák integrálásáról, most eljött a cselekvés ideje.” Kiemelte: a tanácsi ülésen „minden tagállam hangoztatta, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a romastratégia megvalósítását”.

 

Nem javult a romák helyzete

„Az elmúlt 20 évben – ki kell mondani – a romák helyzete inkább romlott, mint javult” – mondta Balog. Hasonlóképpen fogalmazott Andor is: „A helyzet az utóbbi időben romlott”. A biztos reményének adott hangot, hogy a romastratégia eredményei már néhány év múlva megmutatkoznak. „Remélem, hogy az Európa 2020 stratégia félidejében már látható eredmények lesznek” – mondta Andor. Balog hangsúlyozta, hogy „a romák integrációja a tagállamok felelőssége, de az uniós együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bírhat”. „Ha nem javítunk a romák helyzetén, akkor ez a probléma más tagállamokat is elérhet”, tette hozzá az államtitkár.

 

Végső döntés júniusban

A romaintegrációs keretstratégia a magyar elnökség egyik kiemelt célkitűzése, ezért négy tanácsi ülésnek is napirendjére tűzte a tervezet megvitatását. A Bel- és Igazságügyi Tanács április 12-én foglalkozott vele, majd a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács után az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanács május 20-án, az Általános Ügyek Tanácsa pedig május 23-án vitatja meg. A magyar elnökség a vitákat elnökségi jelentésben fogja összegezni. A végső döntést a kormány- és államfők júniusi találkozója fogja meghozni.