2011. 01. 24.
A szokásoknak megfelelően a soros elnökség különböző tanácsi formációkat elnöklő miniszterei és államtitkárai 2011. január 24. és január 27. között az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai előtt mutatják be az elnökség egyes területeken kitűzött céljait. Jelképes, hogy az EP elsőként Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert hallgatta meg, aki a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) elnökeként a magyar elnökségi program legfontosabb részének végrehajtásáért felel.
Gyors és összehangolt válaszok
Bevezetőjében Matolcsy kifejtette, a gazdasági és pénzügyi válság nyomán az Európai Uniót és az euróövezetet olyan kihívások érik, amelyekre gyors és összehangolt válaszokat kell adni. Ennek megfelelően a magyar elnökség elsődleges céljának tekinti az uniós gazdaságirányítás új struktúráját létrehozó hat jogszabályjavaslat elfogadását, az állandó európai stabilitási mechanizmus létrehozását és a nemzeti gazdasági és költségvetési politikák előzetes összehangolását szolgáló új eljárási ciklus, az európai szemeszter végrehajtását úgy, hogy közben az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit is szem előtt tartja. Ezek a feladatok szorosan és kölcsönösen összefüggenek egymással – mutatott rá a miniszter.
Hidakat építeni az intézmények között
Az elnökség gazdasági programjának megvalósítása az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács decemberi ülésének útmutatásai alapján feszített határidők betartását követeli. Így a gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogszabály-tervezetről Magyarország már az első negyedév végére megállapodás elérésére törekszik a Tanácsban, júniusra pedig „véglegesített és jóváhagyott jogszabályjavaslatokat” szeretne látni az Európai Parlamentben. Ez Matolcsy szerint „erős jelzés” lehet a piacoknak, a befektetőknek.
A magyar miniszter bevezetőjében, majd a képviselők kérdéseire válaszolva is hangsúlyozta, hogy a hatos jogszabálycsomag elfogadása érdekében az elnökség „nem eszement vágtára” készül, de minden formális és informális egyeztetési lehetőségét ki akar használni mind az EP-vel, mind a Bizottsággal. „Okos, jó kompromisszumokra” lesz szükség, és a magyar elnökség azon lesz, hogy „megépítse a hidakat a három intézmény között”- mondta Matolcsy.
Erősíteni az Uniót, erősíteni az eurót
Az erős Európa megteremtéséhez nélkülözhetetlen az erős eurózóna és a stabil közös valuta – emelte ki többször is Matolcsy a meghallgatás során. Ezt szolgálja a nemzeti gazdaságpolitikák előzetes koordinációja, az európai szemeszter, amellyel kapcsolatban a magyar miniszter úgy fogalmazott: a tagállamok problémái közösek ugyan – gyenge növekedés, magas és emelkedő államadósság és alacsony foglalkoztatás -, de nem lehet „egy kaptafára” kidolgozott programmal orvosolni a gondokat, országspecifikus megoldásokra van szükség.
Egy, az állandó stabilitási mechanizmusról feltett kérdésre válaszolva Matolcsy aláhúzta, a Tanács foglalkozik vele, de ez kormányközi megállapodás kérdése, sem az EP-nek, sem az ECOFIN-nek nincs döntési jogköre. Úgy vélte, az eurókötvény kibocsátása „jó gondolat”, előtte azonban „rendbe kell tenni magunkat”, meg kell erősíteni az Uniót, az eurót – erre irányul az elnökség minden javaslata.
Pénzügyi szolgáltatások
Matolcsy szót ejtett arról is, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén rengeteg a jogalkotási teendő. Az elnökség erőfeszítései arra irányulnak, hogy biztosítsa a különféle szabályozások koherenciáját, és növelje a piacok átláthatóságát. Ez a származékos piacokra is vonatkozik: Magyarország számára elsődleges a transzparencia növelése, akár tőzsdén kívüli, akár tőzsdei ügyletekről legyen szó. E tekintetben Matolcsy szerint az elnökség a G20 keretében vállalt EU-kötelezettségek teljesítését igyekszik elősegíteni. Mint mondta, szerencsés egybeesés, hogy az idén éppen egy EU-tagállam, Franciaország látja el a G20 elnökségét, ez szoros együttműködésre ad lehetőséget.
A bankadók szerepe
Az adózás területén az elnökség megállapodást szeretne elérni a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv ügyében, és támogatja az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról szóló tárgyalás megkezdését – erősítette meg Matolcsy, aki az EP-képviselőktől több kérdést is kapott a valamilyen formában már tíz uniós tagállamban bevezetett bankadó témájában. Nem tagadta, hogy a bankadó kivetése „kockázatos művelet”, mert visszatarthatja a bankokat attól, hogy finanszírozzanak, ezért például a kis- és közepes vállalkozásokat támogató intézkedésekkel célszerű kísérni. A jelenlegi helyzetben a költségvetések rendbetételéhez, az egyensúly helyreállításához van szükség a bankadóra, fejtette ki Matolcsy, de egy uniós szinten harmonizált bankadónak hosszabb távon már nem a konszolidáció, hanem a tartalékképzés, a válságmegelőzés lenne a szerepe.
A világ nem vár
„A világ nem várja meg, amíg mi leküzdjük a saját válságunkat” – ismerte el a magyar miniszter a válságkezeléssel párhuzamos beruházásnövelés és munkahelyteremtés fontosságát. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ECOFIN elsősorban az egyensúly megteremtésére, a gazdasági koordináció erősítésére összpontosít, a jövő zálogát jelentő növekedés, foglalkoztatás és demográfia nagy kérdéseivel elsődlegesen más tanácsi formációk foglalkoznak.