Szolidaritás és versenyképesség határozza meg a kohéziós politika jövőjét

Szimbolikus, hogy a magyar EU-elnökség félidején éppen a kohéziós politika jövőjéről tartanak tanácskozást Budapesten. Ez a magyar elnökség által prioritásként kezelt terület 25 éve része a közös európai politikának, de most először kapott helyet egy soros elnökség kiemelt témái között.

 

Fellegi: jó úton haladunk a konszenzus felé

Mint Fellegi Tamás elmondta, a kohéziós politika azért fontos a magyar elnökség számára, mert ez a terület az Európai Unió jövőjének alakítására is közvetlen hatással van. A versenyképesség, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítése – amelyek egyben az Európa 2020 stratégia céljai is – mind olyan kérdések, amelyek megfelelően működő, integrált kohéziós politika nélkül nem valósíthatók meg.

„A kohéziós politika területén időarányosan elértük azokat a célokat, amelyeket kitűztünk magunk elé az elnökség kezdetén, és jó úton haladunk, hogy az elnökség végére politikai konszenzus jöjjön létre a tagállamok között az ügyben” – értékelt Fellegi. A magyar elnökség arra törekszik, hogy a tagállamok már az EU következő többéves költségvetési keretének tárgyalása előtt egyetértésre jussanak a kohéziós politika fő elveivel és céljaival kapcsolatban. Így a 2011 második felében sorra kerülő lengyel elnökségnek már csak a politika tartalmi kérdéseivel kellene foglalkoznia, például a fejlesztési célok kiválasztásának mechanizmusával vagy a forrásfelhasználás hatékonyságának biztosításával.

A miniszter szerint az elmúlt negyedszázad bebizonyította, hogy a kohéziós politika alapgondolata és megvalósításának a módja is helytálló, amit a tagállamok által elért eredmények is tanúsítanak. Ez különösen az utolsó bővítési körben csatlakozott országok, köztük Magyarország esetében igaz. „Magyarország az EU kohéziós politikája nélkül nem tartana itt 2011-ben” – hangsúlyozta Fellegi. A miniszter e megállapítását Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese is megerősítette. Elmondta, hogy Magyarországon például a hulladékgazdálkodás és a szennyvízelvezetés területén a lakosság 40 százalékát, az ivóvízkezeléssel pedig a lakosság 30 százalékát sikerült elérni a kohéziós támogatások segítségével.

 

A kohéziós politika nem diszkriminálhat

Danuta Hübner, az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának elnöke, a területért felelős korábbi EU-biztos rámutatott, hogy az Unió minden régiójának azonos elbírálás alá kell esnie a kohéziós politika rendszerében, az nem válhat a szegényebb régiók megsegítésére törekvő jótékonysági szervezetté. Ezzel Fellegi is egyetértett, amikor kifejtette, hogy a kohéziós politika területén a szolidaritásnak kell előtérbe kerülnie.

„A kohéziós politikából nem maradhat ki senki sem, diszkrimináció nélkül, az EU egész területére ki kell terjednie” – vélekedett a magyar miniszter. Ez egyrészt a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását jelenti, másrészt pedig a fejlettebbek versenyképességének növelését. Ezen célok eléréséhez pedig a kohéziós politika nyújtja az egyetlen integrált politikai eszközt, megfelelő stratégiai elképzelésekkel és az egész uniós költségvetés 35 százalékát kitevő büdzsével.

A Bizottság nevében Johannes Hahn biztos megköszönte a magyar elnökség munkáját, és azt az erőfeszítést, amit a kohéziós politika előtérbe helyezéséért tett. Mint elmondta, hiába rendelkezik a költségvetés harmadával a kohéziós politika, eddig nem kapott olyan figyelmet, amilyet megérdemel. Hübner is dicséretes nevezte a magyar elnökség hozzáállását, és ama reményének adott hangot, hogy ez a lelkesedés a lengyelekre is átragad majd az év második felében, és a kohéziós politikát minden intézmény a jelentőségének megfelelően kezeli majd.