Tanács: megállapodás a gazdaságirányítási csomagról

„A jogszabálycsomag kulcsfontosságú dosszié a magyar elnökség számára és általában véve a Tanács munkájában is” – jelentette ki Matolcsy György a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) március 15-i brüsszeli ülésének nyilvános vitájában. A jogalkotás célja, hogy megerősítse a fiskális politikát és a makrogazdasági felügyeletet az Unióban, de nagyon fontos eleme a gazdasági válságra adott átfogó uniós válasznak is, fejtette ki a miniszter.

Matolcsy emlékeztette a tagállamok képviselőit, milyen mélyreható viták folytak arról a jelentésről, amelyet az Európai Tanács állandó elnöke által vezetett munkacsoport (Task Force) dolgozott ki a gazdasági kormányzás erősítésére vonatkozó intézkedésekről, s amelyet később az Európai Tanács is jóváhagyott. A Bizottság 2010. szeptember 29-én terjesztette elő a hat jogszabálytervezetet, az Európai Tanács 2011. február 4-i ülése pedig felszólította az ECOFIN-tanácsot, hogy márciusi ülésén fogadjon el a javaslatokról közös politikai álláspontot (úgynevezett „általános megközelítést”), és június végéig egyezzen meg az ügyben az Európai Parlamenttel is.Megfelelő egyensúly.

„Az elmúlt találkozásunk óta intenzív előkészületi munka folyt minden szinten. Örömömre szolgál, hogy a tagállamok valós elkötelezettséget mutattak az előrehaladás és a kompromisszumok iránt” – fogalmazott Matolcsy, majd hozzátette: „a hatos jogszabálycsomag a megfelelő egyensúlyt tükrözi”. A tagállamok megköszönték az elnökség erőfeszítéseit, és méltatták – Christine Lagarde francia miniszter szavaival –azt a „rendkívüli hatékonyságot”, amellyel az elnökség egyengette a javaslatok útját.

A hatos jogszabálycsomag része azoknak az átfogó intézkedéseknek, amelyekkel az Európai Unió válaszolt az államadósság-válságra. A csomagnak része a tagállami költségvetésének megerősített felügyelete, beleértve a túlzottdeficit-eljárás szigorítását, valamint a tagállamokban tapasztalt makrogazdasági egyensúlytalanságok megszüntetését célzó új eszközök kialakítása.

A Tanács március 15-i ülésén a miniszterek mindössze négy témakörrel foglalkoztak. Ezek a következők voltak: a túlzotthiány-eljárás és a túlzott egyensúlytalansági eljárás keretében kiszabott pénzügyi bírságokból befolyó bevételek felhasználása; a Stabilitási és Növekedési Egyezményben foglalt adósságkritérium alkalmazásával összefüggő kérdések; a folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságainak kezelésa; és nyugdíjreform költségeinek figyelembe vétele a túlzott hiány eljárásban.

 

A magyar elnökség nagy sikere

Az adósságkritérium alkalmazása volt az egyik legsúlyosabb probléma. Az eurózóna tagállamainak március 11-i csúcs találkozója lökést adott az ECOFIN munkájának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői támogatták az 1/20-os szabály bevezetéséta Bizottság által javasolt egyéb releváns tényezők figyelembe vétele mellett. Ez a döntés egyértelmű választ adott néhány olyan kérdésre, amely az adósságkritérium gyakorlati alkalmazását érintette, így megkönnyítette a megállapodást.

A Tanács által elfogadott „általános megközelítés” egyértelműen nagy siker a magyar elnökség számára, de hatalmas lépés azon megegyezés felé is, amely az Európai Tanács március 24-25-i ülésén jöhet létre, és amely átfogó választ ad az államadósság-válsággal összefüggő kihívásokra.

 

További intézményközi tárgyalások

A hatos jogszabálycsomagról szóló megállapodás ugyanakkor csak mandátumot ad az elnökségnek az Európai Parlamenttel (EP) folytatandó tárgyalásokra, a Tanácsban született politikai megállapodás további intézményközi alkufolyamat tárgya. Az EP gazdasági és monetáris bizottsága április 19-20-án fogadja el jelentését a hatos jogszabálycsomagról. Közben az elnökség informális egyeztetéseket kezd a Parlamenttel, hogy közelítse az álláspontokat. Majd mindezt hivatalos háromoldalú tárgyalás, trialógus követi (a Tanács, a Parlament és a Bizottság között), amelynek eredményként júniusban azonos szöveg kerülhet jóváhagyásra az EP plenáris ülése és az ECOFIN ülése elé.

 

Az elnökség prioritása

A magyar elnökségi program egyik prioritása, hogy az félév végére intézményközi politikai megállapodás jöjjön létre a gazdasági kormányzás erősítését célzó hat jogszabályból álló csomagról.

A jogszabálytervezeteket a Bizottság terjesztette elő, a csomagról szóló politikai megállapodás előkészítésére pedig a tagállamok egy külön munkacsoportot hoztak létre, amely február elejére a legtöbb kérdésben eljutott az egyetértés közelébe. Az ECOFIN-tanács először februári ülésén vitatta meg a jogszabályjavaslatokat, március 15-én pedig politikai megállapodást értek el a tagállamok – követve az elnökség által kitűzött menetrendet. A hatból négy jogszabály közös döntést igényel az EP-vel, így a tanácsi megállapodás után egyeztetési folyamat indul a Parlamenttel.

 

Nagyobb figyelem az államadósságok csökkentésére

A Stabilitási és Növekedési Egyezményben előírt kötelezettségek közül eddig főleg a költségvetési hiánycél betartására törekedtek, miközben háttérbe szorultak az államadósságra vonatkozó szabályok, ami kevéssé hitelessé tette az egész rendszert. Ezért a hatos jogszabálycsomagban megfogalmazott javaslatok a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek az adósságcsökkentésre.

Az államháztartással kapcsolatban az új szabályozás erősíteni kívánjak a megelőző jelleget. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy középtávon az államháztartási egyensúly elérésére törekedjenek. Így az egyensúlytól való távolodás pénzügyi szankciókat vonna maga után akkor is, amikor a hiány még nem lépte át a hazai össztermék (GDP) 3 százalékában meghatározott felső határt.

Ami az államadósság mértékét illeti, korábban a Bizottság és a Tanács elnézte, ha a tagállamoknak a GDP arányában meghatározott államadóssága tartósan jóval 60 százalék fölé emelkedett. Az új javaslatok az eddiginél szigorúbban megkövetelik az adósságcsökkentést, például – egyéb releváns tényezők figyelembevétele mellett – bevezetik az úgynevezett 1/20-os szabályt. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország államadóssága átlépi a 60 százalékos határt, akkor azt évente olyan mértékben kell csökkentenie, amely megfelel az államadósságnak a GDP 60 százalékát meghaladó része 1/20-ának, például 80 százalékos adósságráta esetén évente 1 százalékponttal.

 

Fellépés a makrogazdasági egyensúlytalanságok ellen

Az államháztartási folyamatok ellenőrzése mellett külön jogszabály készül a makrogazdasági egyensúlytalanságok nyomon követéséről és elhárításáról. A javaslat értelmében monitoring rendszer épül ki a külső és belső egyensúlytalanságok figyelésére, és amennyiben bebizonyosodik, hogy ilyen helyzet állt elő, a Tanács az érintett tagállamot felkéri, hogy készítsen programot a probléma kezelésére, majd számon is kéri az intézkedések végrehajtását.

A költségvetési tervezésre vonatkozó legjobb európai gyakorlatok átvételét is előírja a csomag egyik jogszabálya, 2013 végi határidővel. A költségvetési tervezési folyamat átláthatóságáról van szó, és arról, hogy a tagállamok büdzséiben legyen középtávú kitekintés is.