Továbbra is elsődleges a kohéziós politika

Az Általános Ügyek Tanácsa, vagyis az EU egyszerre több szakpolitikai területet érintő, úgynevezett horizontális ügyeinek fóruma vitatta meg, hogy miként képzelik el a tagállamok a 2014-ben kezdődő új többéves költségvetési időszak kohéziós politikáját. Ez a téma első alkalommal került hivatalosan is a külügyminiszterek tárgyalóasztalára.

Az elfogadott záródokumentum leszögezi, „hogy az Európai Unió legfőképpen a kohéziós politikával igyekszik előmozdítani az Unió egészének harmonikus fejlődését, különösen az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentésével”, és hangsúlyozza, hogy „a kohéziós politika az innováció és a gazdaság modernizálása révén jelentősen hozzájárult az Európai Unió versenyképességgel és növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez”.

Az egyeztetések alapját a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló 5. jelentés adta, melyben 2010 novemberében az Európai Bizottság értékelte a szakpolitika eddigi eredményeit, és számos területen stratégiai módosításokat javasolt.

 

Koncentrált, de rugalmas célok

Az ülést elnöklő Martonyi János magyar külügyminiszter arra a javaslatra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy a régiók fejlesztése eredményesebb lenne, ha a támogatások korlátozott számú prioritásra koncentrálnának. A Bizottsági javaslatban „tematikus koncentrációnak” nevezett elv szerint ez úgy érhető el, ha a kohéziós politikára vonatkozó előírásokban az Európa 2020 stratégia céljaival összehangolt prioritások érvényesülnek majd.

A tagállamok támogatták a Bizottság javaslatát, de a sajátos nemzeti, regionális és helyi igények biztosítása érdekében némi rugalmasságot mégis fontosnak tartottak biztosítani. A záródokumentum szerint ennek a Bizottság és a tagállamok között a megfelelő szinten folytatott tárgyalások eredményeként kell megvalósulnia.

 

Összefogni a beruházási prioritásokat

A tematikus koncentráció mellett az elnökség az ülésen tartott vitában a Bizottság egy másik elképzeléséről is kikérte a tagállamok véleményét. Az 5. kohéziós jelentés felvetette, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései alapján egy közös stratégiai keretet kellene kialakítani, amely egységes elvek szerint határozná meg minden felzárkóztatási alap – a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap – beruházási prioritásait.

A tagállamok üdvözölték a javaslatot, mert szerintük az képes lesz megteremteni az alapok közti „jobb koordinációt, összhangot és szinergiákat”, ugyanakkor felkérték a Bizottságot, hogy pontosítsa a részleteket.

 

Tovább az egységes energiapolitika felé

A külügyminiszterek értékelték az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésének eredményeit. Martonyi az ülésen elmondta, az állam- és kormányfők fontos döntéseket hoztak mind az energia, mind az innováció területén, és kiemelte azt az eredményt, hogy konkrét határidőket határoztak meg az energiapiac kiteljesítésére, a gáz- és villamos energiahálózatok összekötésére, illetve az európai kutatási térség kialakítására.

„A célunk az, hogy a Energia Tanács február 28-i ülésén részletes záródokumentumot fogadjunk el az Energia 2020 stratégiáról, és az infrastruktúrára vonatkozó prioritásokról, amelyeket az Európai Tanács március 24-25. közötti ülésén hagynak jóvá” az állam- és kormányfők – jelentette ki a külügyminiszter.

 

Az EU-csúcs előkészítése

A márciusi csúcstalálkozóra való felkészülés jegyében Martonyi az ülésen megismételte az elnökség azon kérését, hogy a tagállamok tartsák magukat a most debütáló gazdaságpolitikai koordinációs eljárás, az európai szemeszter szigorú határidőihöz, és április folyamán nyújtsák be nemzeti reformprogramjukat és stabilitási vagy konvergencia programjukat. Az ehhez szükséges európai szintű iránymutatást a márciusi csúcson fogadják el az állam- és kormányfők.

Martonyi ismertette a márciusi csúcstalálkozó tervezett napirendjét is, és beszámolt az elnökség tárgyalásainak a gazdaságirányítás reformját szolgáló hatos jogszabálycsomag ügyében folytatott egyeztetéseiről. A miniszter elmondta, a magyar elnökségnek sikerült előrehaladást elérnie, és következő hetekben azon dolgozik, hogy a pénzügyminiszterek február 15-i találkozóján azonosított problémákat megoldja. „Kielégítő előrehaladást értünk el, és nagyon bízunk benne, hogy márciusra kialakítjuk a Tanács közös tárgyalási álláspontját, és a hatos jogszabálycsomaggal kapcsolatos munka a Parlamenttel való egyeztetést követően júniusban lezárulhat” – mondta a miniszter.