Költségvetés Ellenőrzés

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság a 2010. évi zárszámadásról szavazott

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság a 2010. évi zárszámadásról szavazott

2012. 03. 27.

A kétnapos bizottsági ülés során szavaztak a képviselők a 36 zárszámadási jelentésről, valamint a hozzájuk kapcsolódó szakbizottsági véleményekről és a módosító indítványokról. A zárszámadási vizsgálatok az intézmények többségénél nem tártak fel jelentős hiányosságot, illetve visszaéléseket. A szakbizottság három európai uniós ügynökség esetén döntött a zárszámadás megadásának halasztásáról. Az Európai Gyógyszerügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2010. évi zárszámadásáról később hoz döntést a szakbizottság, ezeknél az intézményeknél ugyanis további vizsgálatokat tartottak szükségesnek. Az említett ügynökségeken kívül a Tanács mentesítésének elhalasztásáról is döntött a szakbizottság. A Tanács és a Parlament között évről-évre kiújuló intézményközi vita van. A Parlament álláspontja az, hogy joga és felhatalmazása van ahhoz, hogy a Tanács mentesítése során ugyanúgy járjon el, mint ahogyan a többi intézmény esetében. A Tanács ezzel nem ért egyet és ennek következtében az intézmény zárszámadásának kérdése évről évre vita tárgyát képez.

Deutsch Tamás volt a Néppárt részéről a felelőse a 2010. évi csalás elleni harcról szóló európai parlamenti jelentésnek, melyet a szakbizottság a március 27-i ülésén fogadott el. A dokumentum 2012. február 29-i szakbizottsági vitáján elhangzott, hogy a feltárt szabálytalanságok száma majdnem minden költségvetési területen növekedett 2009-hez képest, kivételt egyedül az előcsatlakozási alapok, valamint a hagyományos saját források képeztek. A feltárt csalási esetek is jelentősen növekedtek 2009-hez képest, amikor is 180 millió Eurót tettek ki, míg 2010-re ez az összeg 478 millió Euróra emelkedett. A bejelentett szabálytalanságok leggyakrabban a végrehajtási szakaszban fordulnak elő, a legnagyobb értékben pedig a kiválasztási és beszerzési szakaszban. A közbeszerzési rendszer átláthatóbbá, rugalmasabbá tétele rengeteg hibát megelőzhetne. A Bizottságnak kötelessége végrehajtani a közbeszerzési rendszer reformját.

Deutsch Tamás, a jelentés néppárti felelőseként a vita során rávilágított arra, hogy a jelentés hiányossága továbbra is az, hogy nem szerepel benne országokra bontva, hogy az egyes tagállamokban mennyi a szabálytalanul kifizetett, illetve a csalással érintett források becsült összege. Így nem lehetséges a tagállamonkénti értékelés, az adott országokban előforduló csalási és szabálytalansági esetek mértékének meghatározása. A fideszes európai parlamenti képviselő azt is kiemelte, hogy nem vezet eredményre az Európai Bizottság hozzáállása a kérdéshez, ugyanis a testület a bejelentett szabálytalanságok számának növekedését sikerként könyvelte el, úgy értelmezve azt, mint az ellenőrzési rendszerek jobb működésének eredményét. Amennyiben a bejelentett esetek száma csökkenést mutatott volna 2009-ről 2010-re, akkor az eredményt a Bizottság szintén örömmel fogadta volna, azt a jobb megelőző rendszerek működésének, valamint a költségvetés hatékonyabb végrehajtásának tulajdonítva.
A szakbizottsági zárószavazáson a Néppárt által támogatott 46 módosító indítvány közül 45 javaslatot elfogadtak, ezek nagy részét Deutsch Tamás Monica Macovei román néppárti képviselő asszonnyal közösen nyújtotta be a jelentéshez.