A költségvetési ellenőrző szakbizottság támogatta Deutsch Tamás újabb jelentését

Az uniós környezetvédelmi politika egyik fő célja a természeti erőforrások, így különösen a víz körültekintő és ésszerű felhasználásának ösztönzése. A vízre vonatkozó legfőbb jogi eszközök, a vízügyi keretirányelv és az ivóvíz minőségéről szóló tanácsi irányelv, melyek a hatékony vízfelhasználás ösztönzését és a megfelelő vízminőség biztosítását célozzák. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból (KA) finanszírozott fejlesztési programok hivatottak ezeket a célokat szolgálni. Az Európai Számvevőszék különjelentése, a 2000 és 2006 közötti programozási időszakban megvalósult, a két említett alapból társfinanszírozott projekteket vizsgálta.

A támogatások közel 90%-át négy ország, Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália használta fel. A számvevőszéki vizsgálat célja 29 pályázat közvetlen vizsgálata, melyeket az Európai Bizottság és a tagállamok közös irányítási keretben valósítottak meg. A vizsgálat nagy hangsúlyt fektetett uniós pénzek felhasználását és kezelését felügyelő bizottsági és tagállami ellenőrző mechanizmusok működésének és hatékonyságának ellenőrzésére.

Deutsch Tamás a számvevőszéki jelentés alapján fogalmazta meg az Európai Parlament ajánlásait, melyeket jelentésében foglalt össze. A fideszes európai parlamenti képviselő a szakbizottság ülésén kifejtette, hogy a számvevőszék nagyon alapos munkát végzett. A különjelentés legfontosabb megállapításai, hogy a projektek a háztartások vízellátást lényegesen javították, de jobb eredményeket is el lehetett volna érni, kevesebb ráfordítással.

A Deutsch Tamás által megfogalmazott következtetések hangsúlyozzák, hogy a víz és különösképpen az ivóvíz, stratégiai fontosságú természeti erőforrás. A XXI. században folyamatosan növekvő szükségleteket kell kielégíteni, ezért feladatunk és kötelességünk külön figyelmet szentelni a vízkészletek védelmének és körültekintő felhasználásának azért, hogy a megfelelő vízminőséget és az elegendő ivóvízmennyiséget a jövő generációi számára is biztosítani tudjuk.

A jelentéstevő támogatta az Európai Számvevőszék ajánlásait és egyúttal szükségesnek tartotta felhívni a tagállamok figyelmét, hogy a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítsanak az olyan integrált vízkezelési rendszerek megvalósítására, melyek a környezetvédelmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe veszik.
Szükség van a projektek még szigorúbb ellenőrzésére, már a pályázati szakaszban is. Fontos az, hogy az Európai Bizottság olyan útmutatásokat és „checklist”-eket dolgozzon ki, melyek a pályázatok értékelésénél biztosítják azt, hogy valóban megalapozott és következetes döntések szülessenek, és az eljárás garantálja a beruházások megvalósulásának nyomon követését, indokolt esetben utólagos ellenőrzésüket.

A számvevőszéki megállapítások közül a fideszes néppárti képviselő megdöbbentőnek találta azt, miszerint több támogatott beruházás évekkel az elkészülte után sem működik, mert bizonyos kiegészítő infrastruktúrális fejlesztések hiányoznak az üzembe állításukhoz, ezért szükséges jelezni a tagállamok felé, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy körültekintőbb tervezéssel elkerüljék az olyan helyzeteket, amikor ilyen drága rendszerek, kiegészítő infrastruktúrák hiányában hosszú ideig kihasználatlanul állnak.

Fel kell hívni a tagállamok figyelmét, hogy a hatékonyabb tervezés érdekében szükség van a jövőbeli szükségletekre vonatkozó megbízhatóbb előrejelzésekre, melyeket átfogó hatástanulmányok segítségével lehet elkészíteni, és ezek segítségével kell biztosítani azt, hogy a beruházások hatékonyak és gazdaságosak legyenek, valamint garantálják a vízkészletek védelmét, a vízfelhasználás hatékonyságát és a felesleges vízveszteségek csökkentését.

Deutsch Tamás, a jelentés szakbizottsági vitájában kiemelte, hogy a tagállamoknak a beruházások tervezési szakaszában is törekedniük kell az érintettek minél szélesebb körű bevonására és a jobb koordinációra, annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan helyzetek, mint például, amikor egy adott önkormányzat úgy valósított meg vízhozam-kapacitást növelő beruházást, hogy nem vette figyelembe a szintén általa, más beruházásokon keresztül a vízfelhasználás csökkentését célzó projekteket. Azt a példát is megemlítette, amikor egy adott beruházás megvalósulása után derült ki, hogy az érintett önkormányzatok között van olyan, amelyiknek nem áll szándékában az adott vízellátórendszer használata.

A szakbizottsági vitában a képviselők támogatásukról biztosították Deutsch Tamás jelentését, aki zárszavában kiemelte, hogy most különösen fontos a számvevőszéki és parlamenti megállapítások és ajánlások bizottsági és tagállami figyelembevétele, alkalmazása. Nélkülözhetetlen a változtatások mihamarabbi véghezvitele a döntési és az ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozóan, hiszen a jelenlegi, 2007-2013 közötti programozási időszakban, a Kohéziós Alapra jogosult 15 tagállam 25 milliárd Eurót fordít a vízellátás javítására, s ezeknek az uniós támogatásoknak a hatékony és szabályos felhasználása mindannyiunk érdeke.