2010. 10. 22.
1956 október 23-án a mosolygó fiatalok nem az életszínvonal miatt vonultak tüntetni, hanem azért, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a lengyel néppel – mutatott rá beszédében Navracsics Tibor. 1956 igazsága nem pillanatnyi politikai megfontolástól függött, ez a magyar nemzet igazsága volt.
Ötvenhat októbere nem az utolsó kétségbeesett sikoly volt a szabadság után, mint az ’53-as berlini vagy poznani felkelések – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Különleges volt ’56. októbere azért is, mert nem valami ellen, hanem egy program mellett állt ki Magyarország.
Az értelmiség az igazságért állt ki
A magyar 1956 szinte az első perctől kezdve programszerűen nyújtott valamit a magyar embereknek a kommunistákkal, a kommunizmussal szemben – folytatta beszédét Navracsics Tibor.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: októberben nemcsak a lengyelekkel való rokonszenv jegyében vonultak utcára az emberek, hanem a jövő Magyarországának programjáért is. Az emberek egyként fogtak össze, az értelmiségiek kiálltak Magyarországért és az igazságért.
Ez az értelmiség mindenkori feladata: kiállni az igazságért a hazugsággal szemben – hangsúlyozta Navracsics. – Az értelmiség dolga az igazság lényegének megtartása, lángjának megőrzése a jövő generációinak számára, akik már egy szabad Magyarországban nőhetnek fel.
A fideszes politikus kiemelte: akik Lengyelország mellett tüntettek, létük, egzisztenciájuk kockáztatásával álltak ki az igazság mellett. Fenntartották az ellenállás jogát a hazugsággal szemben és megőrizték az igazság lángját az utókornak.
A megemlékezésen mások mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának minisztere is.
Az elmélyült emlékezés ideje
Főhajtással és koszorúzással emlékeztek meg a forradalom áldozatairól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülete előtt álló ’56-os emlékműnél pénteken.
A megemlékezésen részt vett és koszorút helyezett el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjai, továbbá ’56-os szervezetek képviselői.
Szónoklatok nem hangzottak el, amit Boross Péter – a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke – azzal indokolt, hogy ez nem a beszédek, hanem az elmélyült emlékezés ideje. Hozzátette: a Műegyetem előtt álló emlékmű valóban az ötvenhatosoké, nekik készült és az ő emléküket őrzi.
A kormány – az alkotás négy évvel ezelőtti felavatása óta – először képviseltette magát a Műegyetem előtt rendezett megemlékezésen.
fidesz.hu