A Magyar Építesz Kamara konferenciája a Duna Stratégiáról

Az első téma az Európai Duna Stratégia volt.

A bevezető előadást Dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára tartotta. Az Európai Duna Stratégia kidolgozásával összefüggő uniós munkálatok 2009. májusában, az Ulm-i nyilatkozat elfogadásával kezdődtek. Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i ülésén határozott a Duna Stratégia kidolgozásáról. Az Európai Bizottság a három „nem” elvének, a „sem új pénz, sem új intézmény, sem új jogi szabályozás” gondolatának a szem előtt tártasával irányítja a folyamatokat.

Dr. Cs. Pavisa Anna, minisztériumi főosztályvezető ismertette a 2010. február 25-26-án, Budapesten megrendezett Duna-csúcstalálkozó eredményeit, ahol már konkrét közös projektek kimunkálásáról tanácskoztak.

Dr. Deutsch Tamás, Európai Parlamenti képviselő a helyzetet Brüsszelből nézve elemezte és megállapította, hogy a magyar kormány eddigi helytelen döntései nyomán a dolgok rosszul állnak. A Gyurcsány-kormány súlyos hibát követett el azzal, hogy sokáig úgy gondolta: az egész folyamatból nem lesz semmi. Mikorra aztán világos vált, hogy a Duna Stratégia kidolgozása egyértelmű közös politikai akarata az uniónak, Magyarország óriási lemaradásba került. Fölhívta a figyelmet a stratégia lehetséges veszélyeire: leglényegesebbként azt a törekvést említette, amely a hajózást helyezi előtérbe a környezetvédelmi szempontokkal szemben. Az európai parlamenti képviselő szerint ugyanakkor a Duna Stratégiában rejlő lehetőségek jóval nagyobbak, mód nyílhat egy egységes kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program kidolgozására. Utalt arra a körülményre is, hogy 2011. I. félévében az Európai Unió soros elnökségi feladatait Magyarország látja el, s a tervek szerint ekkor lesz a Duna Stratégia végleges formájában elfogadva..

Deutsch Tamást követően az előadók különböző magyar projektötleteket ismertettek.
Koszorú Lajos a Teampannon Kft részéről „Fenntartható fejlesztések a Tisza új-holocén medrében”címmel hét megye megbízásából végzett elkészítő munkáról számolt be.
Z. Halmágyi Judit programfelelős Budapest és a Duna emocionális projektjét vázolta fel, látványos prezentációval. A „partraszállás” néven emlegetett kétfordulós, nemzetközi UIA pályázat mielőbbi kiírására és lebonyolítására biztatta az érdekelteket, a pesti és budai Duna-partok közhasznú hasznosítása érdekében.
Lányi András (ELTE) a víz Osztrák-Magyar Monarchiában betöltött geopolitikai szerepére utalt. Az unió is felfedezte ezt a szempontot – emelte ki hozzászólásában.
Jékely Zsolt, az OKM tanácsadójaként „Kultúra és identitás a Duna mentén”címmel tartott előadást, amiben az európai örökségi helyszínek és a turizmus kapcsolatáról szólt.
Bugár-Mészáros Károly, az Építészeti Múzeum igazgatója meglepő ötlettel állt elő. Schedel 1493-ból származó Képes Világkrónikájából Budavár látképét vetítette, amin a Duna közelében Zsigmond király Európa Parlamentje látható. A magas cseréptejű, hatalmas épület 1420-ra készült el, amikor a király 70 fejedelmet hívott Budára, s a kísérő nemesi küldöttségek számára több száz fő befogadó képességű alsóházi termet építtetett. A 79×24 méter méretű, 24 méter magas csarnok falai az Ybl-féle Várkert Bazár mögött ma is állnak. Bugár-Mészáros az eredeti falakon Zsigmond király Európa Parlamentjének rekonstrukcióját javasolta.