A Számvevőszék éves jelentésének bemutatása

Lényeges hibákat tárt fel az Európai Számvevőszék a 2011-es uniós költségvetés kiadásainak ellenőrzése során. Az ellenőrző testület minden évben jelentést készít az uniós gazdálkodás előző évi mérlegéről: a 2011-es évre vonatkozóan nem tárt fel számottevő elszámolási hibákat a bevételek és a kötelezettségvállalások terén, a tényleges kiadásoknak viszont 3,9 százalékához köthető valamilyen kifizetési vagy elszámolási hiba. A leggyakoribb szabálytalanságok a közbeszerzési szabályok be nem tartásából és a jogosulatlan ÁFA-visszaigénylésekből származnak. A többéves pénzügyi tervezési időszak végéhez közeledve jelentősen megnövekedtek 2011-ben a kifizetések, ez is okozhatja azt, hogy a becsült hibaarány enyhe emelkedést mutatott a megelőző esztendőhöz képest.

A közösségi büdzséből tavaly 129,4 milliárd eurót fizetett ki az Európai Unió, illetve a fejlesztési programokon keresztül a tagállamok, ennek körülbelül 80 százalékát agrártámogatásra, illetve kohéziós fejlesztésre fordította az EU. A Számvevőszék becslései szerint ennek 3,9 százalékát, azaz mintegy 5 milliárd eurót érinthet valamilyen hiba. A szervezet nem vizsgálta meg az összes tavalyi uniós kifizetést, de egy súlyozott minta alapján vett szemügyre reprezentatív mennyiségű tranzakciót, ebből állapította meg a 3,9 százalékos arányt.

Az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy „egyetlen eurócent sem veszett kárba”, a hibás költés pusztán annyit jelent, hogy az érintett összegek, illetve az ezekhez kötődő programok nem érték el a céljukat, vagy valamilyen utólagosan feltárt hiányosság miatt nem részesülhetett volna a kedvezményezett uniós forrásban, ilyenformán hiba volt számára kifizetni az összeget. Idetartoznak a nem célirányosan, vagy nem optimálisan elköltött uniós források is.

Jelentős eltérést mutatnak a különböző szakpolitikai területek. Az agráriumban növekedett a tévesen kiutalt összegek mértéke: a 2010-es 2,3%-ról 2011-re 4 százalékra nőtt a támogatások hibaaránya. Ugyancsak jelentősen, 1,4%-ról 3 százalékra nőtt a hibás innovációs támogatások összege.

Csökkentek viszont az egyik legnagyobb tétel, a kohéziós alap kifizetéseinél tapasztalt hibák. 7,7-ről 5,1 százalékra mérséklődött 2010-hez képest a célba nem ért, vagy jogtalanul kiutalt támogatások összege a kohéziós forrásokból.

A számvevők szerint mivel az uniós források szabályos elköltéséért az Európai Bizottság és a tagállamok közösen felelősek, ezért mind a testületnek, mind a 27-eknek fejleszteniük kellene az ellenőrzési rendszereiket annak érdekében, hogy az elmúlt években nagyjából ugyanazon szintű hibaarány végül további csökkenésnek induljon.

Az Európai Számvevőszék elnöke azt mondta, „a megvizsgált tagállami és bizottsági ellenőrzési rendszerek csak részben biztosították eredményesen a kifizetések szabályszerűségét, és nem aknázták ki lehetőségeiket a hibák megelőzése, feltárása és kiigazítása terén. A tagállami hatóságoknak elkötelezettebben kell fellépniük az uniós pénzek kezelése és ellenőrzése terén”.

Vitor Caldeira hozzátette, “a tagállamoknak az uniós közpénzek felhasználására nézve jobb szabályozásban kell megállapodniuk, majd a Bizottsággal együtt megfelelően be is kell tartatniuk azt”.

Hasonlóképpen látja az Európai Bizottság is, amely viszont elsősorban a tagországoktól várná a hibás kifizetések csökkenését. Az adó- és vámügyekért felelős uniós biztos a jelentés bemutatását követően azt mondta, „a Bizottság a maga részéről mindent megtett az uniós források magasszintű kezeléséért és ellenőrzéséért, most a tagállamokon a sor”. Algirdas Semeta kifejtette, a Tanácsnak mielőbb el kellene fogadnia az uniós pályázatok elbírálásának, és a források lehívásának egyszerűsítését célzó bizottsági javaslatot. Ezen túlmenően szerinte „sokat segíthet, ha a tagállamok több erőfeszítést tesznek a projektek megfelelő ellenőrzése és a szabálytalanul felhasznált források visszafizettetése érdekében”.