Költségvetés Ellenőrzés

Az átláthatósági vélemény bemutatása az Alkotmányügyi Bizottságban

2016. 03. 01.

Deutsch Tamás először Sven Giegoldnak, a jelentés AFCO-beli felelősének, majd az árnyékjelentéstevőknek, a vélemények felelőseinek, a titkárságnak és a többi képviselőnek köszönte meg a kiváló együttműködést.

Az Európai Bizottság által 2014 februárjában közzétett Anti-korrupciós jelentés, – mely a maga nemében szintén az első ilyen jelentés volt – csak a 28 tagállamra vonatkozóan tartalmazott adatokat és csak a tagállami szintű korrupciót és csalási eseteket elemezte, hiányzott egy 29. fejezet, mely magára az Európai Unió intézményeire és azok működésére vonatkozóan értékelte volna a jogszabályi keretet és a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát.

Mi sem bizonyítja jobban az ilyen vizsgálatok és elemzések szükségességét, az uniós szintű anti-korrupciós szabályozás újragondolásának esedékességét, mint a közelmúlt nagy sajtóvisszhangot kiváltó esetei, a 2011-es Strasser-ügy, a 2012-es Dalli-botrány, a 2013-as Stanisev-ügy, vagy a legfrissebb Altus-botrány, mely a mai CONT-ülés napirendjén is szerepel. Ezek egyértelműen mutatják, hogy vagy az intézményi szabályok rosszak, vagy azok alkalmazása és betartása elégtelen.

A fideszes képviselő elmondta, hogy a véleménytervezetében összefoglalta azokat a legfontosabb pontokat, melyekben szükség van a változásra, a jelenlegi szabályozás hatékonyabb alkalmazására, vagy új, erősebb uniós szabályozás és ellenőrzés bevezetésére: ilyenek a korrupció megelőzésének és az ellene folytatott küzdelem megerősíte, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés javítása, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok megerősítése.

Fontos, hogy valamennyi uniós intézmény fogadjon el a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályokat, a csalás és korrupció elleni intézményi fellépés egyik legfontosabb eszköze a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítése, illetve olyan magatartási kódexek és etikai alapelvek kialakítása minden uniós intézményre és ügynökségre kiterjedően, mely a közös és hatékony feddhetetlenségi kultúra kialakítását teszi lehetővé valamennyi intézményben.

A Tanáccsal kapcsolatban két fontos megállapítást tesz a véleménytervezet: az egyik, hogy komoly hiányosság, hogy a Tanács még mindig nem rendelkezik elfogadott magatartási kódex-szel, illetve a bejelentő-védelemi szabályozások is hiányoznak. A véleménytervezet ezenkívül felszólítja a Tanácsot az EP-vel és a Költségvetési Ellenőrző Szakbizottsággal való együttműködésre a zárszámadási eljárásban, ami az uniós polgárok felé való demokratikus elszámoltathatóság fontos eszköze.

A véleménytervezet arra kéri a Bizottságot, hogy a legszigorúbban alkalmazza a közbeszerzésekkel kapcsolatban a kizárásra vonatkozó szabályozásokat, az érintettek önbevallásán túl minden esetben végezze el a szükséges háttérvizsgálatokat, és összeférhetetlenség gyanúja esetén alkalmazza a kizárási kritériumot, ez elengedhetetlen az intézmények hitelességének védelméhez.

A véleménytervezet kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő korrupció-ellenes intézkedések hatását és a következtetések kiértékelését követően határozzon meg egy olyan átfogó politikát és akár javasoljon új közösségi szabályozást a korrupció és a csalás elleni fellépés megerősítése érdekében, mely hatékonyan lép fel a tagállamok, valamint az uniós intézmények szintjén is. Üdvözli a Bizottság első korrupció-ellenes jelentését és kéri, hogy a jövőre esedékes második korrupcióellenes jelentés mindenképpen terjedjen ki az uniós intézményekre is és a Bizottság a terv szerint késedelem nélkül publikálja azt.

A jelentés a hozzá tartozó véleményekkel együtt majd áprilisban kerül az Európai Parlament plénuma elé.