2010. 10. 26.
Az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999-ben alapították, azért hogy védje az Európai Unió gazdasági és pénzügyi érdekeit, és garantálja az EU-források legjobb felhasználását. Az OLAF független vizsgálatokat folytató szolgálatként működik az Európai Bizottságon belül. Csaknem 400 munkatársa van, akik a csalás, a korrupció, és az egyéb illegális tevékenységek ellen harcolnak, beleértve minden gazdasági következménnyel járó szabálytalanságot az európai intézményeken belül.
A főigazgatói poszt 2010 januárjában üresedett meg, az intézményt a kezdetek óta irányító Franz-Hermann Brüner halálával. Az új főigazgatót az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának részvételével választja meg együttesen az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament. Az Európai Bizottság hat főigazgató jelöltet javasolt, meghallgatásukra az október 25-26-ai bizottsági ülésen került sor.
A hat jelölt, az osztrák Herbert Bösch, volt költségvetési ellenőrző bizottsági elnök, a francia Thierry Cretin, aki jelenleg is vezető beosztásban dolgozik az OLAF-nál, a belga Johan Denolf, a svéd Cristina Gellerbrant, az olasz Giovanni Kessler, valamint az angol Nicholas Ilett, aki jelenleg megbízott főigazgatóként irányítja az Európai Csalás Elleni Hivatalt, először egy rövid nyilatkozatban foglalta össze elképzeléseit a szervezet jövőjét illetően. Ezt követően a bizottság tagjai tettek fel minden jelöltnek kilenc kérdést, melyekre az főigazgató jelöltek azonnali válaszokat kellett adjanak.
Az OLAF új főigazgatójának személye különösen fontos, hiszen a szervezet tizenegy évnyi működés után, a közeljövőben alapvető szervezeti és működési változásokon fog átesni. Az OLAF reform ügye már hosszú ideje vitatéma az európai uniós intézmények között, s az új főigazgató befolyásolni tudja a változásokat. A Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal való együttműködés erősítését minden pályázó támogatta, valamint elkötelezték magukat a reformok mellett és a hatékony működést, a gyorsabb nyomozati munkát, valamint a szervezet egységének helyreállítását emelték ki, mint legfontosabb prioritások.
Johan Denolf, belga jelölt nyilatkozatában egy száz napos programot hirdetett az OLAF-fal kapcsolatos terveinek végrehajtásához, az főigazgató jelölt állítása szerint munkássága már száz nap után érezhető eredményeket hozna. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a belga jelöltet kérdezte arról, hogy mi a véleménye az OLAF jelenlegi költségvetéséről és szakemberállományáról, elegendőek-e a szervezet hatékony és sikeres működéséhez a jelenlegi források, illetve szükségesnek látja-e az OLAF-ra vonatkozó jelenlegi szabályozások megváltoztatását? Felhívta a belga pályázó figyelmét arra, hogy a száz napos program meghirdetése alapot ad arra, hogy annak leteltével az eredményeket számon kérjék rajta. Johan Denolf válaszában kiemelte, hogy híve az elszámoltatásnak, szerinte egy ilyen program meghirdetése az egyetlen módja annak, hogy valaki gyorsan és hatékonyan érjen el változásokat egy olyan szervezet élén, mint az Európai Csalás Elleni Hivatal. Hangsúlyozta, hogy nem látja szükségét az OLAF rendelkezésére álló pénzbeli, illetve humánerőforrások növelésének. A belga jelölt elmondta, amit rajta kívül többen is fontosnak tartottak, hogy sürgősen változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy az OLAF alkalmazottainak csak harmada végez nyomozati munkát, ezt az arányt Johan Denolf belső átszervezésekkel növelné, kívánatos célnak a kétharmados arány elérését látja. Nem tartja szükségesnek az OLAF-ra vonatkozó jelenlegi szabályok módosítását, de a reform mielőbbi véghezvitelét támogatja.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága november 9-ei ülésén szavazza majd meg azt a két pályázót, akik közül az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács választja ki, hogy ki lesz az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatója a következő öt évben.