2010. 09. 28.
A meghallgatás témája két olyan szabályozási előterjesztés volt, melyekről kilenc, illetve hat éve nem született döntés. Mindkét jogszabály az Európai Unió és az európai polgárok alapvető érdekeit szolgálja, hiszen míg az egyik az EU költségvetését megkárosító csalási, pénzmosási és korrupciós ügyek ellen kíván hatékonyabb szabályozást létrehozni, a másik ezekben az ügyekben a nyomozati munkát könnyítené meg.
A meghallgatáson Deutsch Tamás kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után új korszak nyílt a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályozás történetében. A Lisszaboni Szerződés életbe lépése, a 2014-ben kezdődő új pénzügyi perspektíva, valamint a pénzügyi és gazdasági válság körülményei együttesen vissza nem térő lehetőséget teremtenek arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló közösségi joganyagot és intézményrendszert megerősítsük – fogalmazott. A néppárti politikus szerint az általa javasolt ún. PFI2015 (Protection of the European Union’s Financial Interests) program keretében a közösségi büntetőjogi szabályozás újragondolásával, valamint az azok alkalmazására hivatott uniós intézményekre vonatkozó direktívák egyidejű módosításával lehet azt a célt elérni, hogy az átalakítások után az Európai Unió egy új, megerősített és hatékonyabb intézményrendszerrel rendelkezzen a pénzügyi bűncselekményekkel szemben.
A meghallgatáson elhangzottakat összegezve Deutsch Tamás kifejtette: A parlamenti bizottság egyértelmű politikai akaratnyilvánítása, hogy a Tanácsban blokkolt előterjesztéseket azok átdolgozása, újragondolása után mielőbb tárgyalják meg és fogadják el.
A meghallgatáson előadást tartott többek között Kestutis Sadauskas, Algirdas Semeta adóügyi és vámunióért, valamint a csalás elleni küzdelemért felelős biztos kabinetfőnöke, Lothar Kuhl, az OLAF osztályvezetője, Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója és Rosaria Sicurella, a Cataniai Egyetem Jogtudományi karának professzora.