Az Európai Ügyek Bizottsága támogatta Martonyi kinevezését
2010. 05. 27.
A testület 14 tagja szavazott igennel: a fideszes és kereszténydemokrata politikusok mellett Mile Lajos, a bizottság LMP-s alelnöke. Nemmel voksoltak a bizottság szocialista és jobbikos képviselői, összesen öten.
Martonyi János a meghallgatáson elmondta: Magyarország nem kicsi, hanem az Európai Unió közepes méretű országa, az unión belüli érdekérvényesítési képességén azonban javítani kell.
Hazánk uniós tagsága több szempontból nem váltotta be a csatlakozáskori reményeket – jelentette ki -, idehaza az elmúlt években erősödött az euroszkepticizmus, a kétség. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság visszaesőben van, a jogállam és a közigazgatás pedig meggyengült 2004 óta, ez azonban nem róható fel az Európai Uniónak.
A külügyminiszteri poszt várományosa közölte, a kormány célja, hogy az Európai Unió kohéziós politikája és közös mezőgazdasági politikája megerősödjön, illetve hogy megalkossák az EU közös energiapolitikáját. Ez Magyarország kiemelt érdeke – emelte ki.
Indoklásul elmondta, hogy a kohéziós politika az unió versenyképessége miatt létfontosságú. A közös agrárpolitikáról szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy a kormány a versenyképes családi gazdaságok támogatását sürgeti.
Az Európai Unió előtt álló kihívásokról szólva Martonyi János elmondta, ha a pénzügyi válság nem következik be, „ki kellett volna találni”. Ezt azzal magyarázta, hogy a krízis az utolsó pillanatban, de még időben figyelmeztette Európát a felelős államháztartási politika fontosságára.
Arra is kitért, hogy a közelmúltbeli változások miatt az EU intézményrendszerében a hatáskörök esetenként tisztázatlanok, így Magyarország egyik feladata 2011-ben, soros elnöksége idején az lesz, hogy megtalálja a helyét ebben a rendszerben. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor a soros elnökségre való felkészülés költségvetésének bizonytalansága miatt.
Hangot adott viszont annak a reményének, hogy 2011-ben Magyarországon rendezhetik meg az EU keleti partnerségi csúcsértekezletét.
A jobbikos Balczó Zoltán kérdésére Martonyi János felidézte: a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását megelőzően felkereste a szomszédos államokat, és tájékoztatta a kormányokat a javaslatról és annak okairól.
Megismételte a külügyi bizottság ülésén elmondott gondolatát, amely szerint az elmúlt kilencven évben egyszer sem fordult elő, hogy Magyarország bármely nemzetpolitikai döntését mindössze egyetlen szomszédos állam kifogásolja. Mint mondta, így sikerként értékelhető, hogy – noha Pozsony a területi integritását indokolatlanul féltve kiélezi a konfliktust – Szlovákia kivételével egyik szomszédos állam sem emelte fel a szavát az állampolgársági törvény módosítása ellen.
A leendő külügyminiszter újból rögzítette, hogy súlyosan diszkriminatívnak tartja a pozsonyi parlament azon döntését, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztaná szlovák állampolgárságuktól, és ismét kitért arra, hogy e véleményéről már az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát is tájékoztatta.
Martonyi Jánost csütörtökön előzőleg a nemzetbiztonsági bizottság, valamint az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága is meghallgatta. Kinevezését mindkét testület támogatta; a nemzetbiztonsági bizottságban csak a testület szocialista elnöke szavazott nemmel, míg a külügyi bizottságban mind a hét ellenzéki képviselő elutasította Martonyi János miniszteri megbízatását.
(MTI)