Az InternetKon20 eredményei

1. Az internetezés adóterheinek csökkentésére lenne szükség, vagy a piaci versenyt kellene élénkíteni annak érdekében, hogy a felhasználók minél olcsóbban jussanak minél jobb minőségű internethez?
a. A kormány az adócsökkentési tervei között sorolja az elsők közé az internet-előfizetés áfájának csökkentését. – 32.8%
b. A kormány adócsökkentési programja részeként mérsékelje vagy szüntesse meg a távközlési vállalkozások különadóját. – 25.6%
c. Nem kell csökkenteni az internetezéssel kapcsolatos adókat, ehelyett a kormány és a hírközlési hatóság tegyen intézkedéseket a szolgáltatók közötti piaci verseny élénkítésére, ami közvetve hozzájárul az árak csökkenéséhez. – 35.4%
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 6.2%

2. Váljon-e széles körben elérhetővé a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok számára egy kedvezményes árú internet-előfizetést és az internetezéshez szükséges eszközöket biztosító „internet-alapcsomag”?
a. Igen, a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok kaphassanak kedvezményes árú “internet-alapcsomagot” (internet-előfizetést és internetezéshez szükséges eszközöket). – 17.7%
b. Igen, de ne csak a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok, hanem a fogyatékkal élők és azok is kaphassanak kedvezményes árú “internet-alapcsomagot” (internet-előfizetést és internetezéshez szükséges eszközöket), akik munkájuk során hivatásszerűen gyermekekkel foglalkoznak (pl. pedagógusok, az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők, hivatásos nevelőszülők, stb.). – 50.8%
c. Nincs szükség kedvezményes “internet-alapcsomagra”. – 24.8%
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 6.7%

3. Feltételül kell-e szabni egy esetleges „internet-alapcsomag” (kedvezményes árú internet-előfizetés és az internetezéshez szükséges eszközök) jogosultjai számára, hogy az internethasználatot segítő képzéseken vegyenek részt?
a. A kedvezményezettek csak úgy juthassanak „internet-alapcsomaghoz”, ha vállalják, hogy az internethasználatot segítő képzéseken vesznek részt. – 29.6%
b. A kedvezményesen juttatott „internet-alapcsomaghoz” ne kapcsolódjanak kötelezettségek, tehát az internethasználatot segítő képzéseken való részvétel se legyen feltétel. – 55.4%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 15.0%

4. Legyen-e minden településen ingyenes internetezést biztosító wifi?
a. Igen, fontos, hogy minden magyar településen legyen legalább egy olyan középület (pl. önkormányzat) és közterület (pl. a főtér), ahol mindenki számára ingyenes szélessávú internetelérést biztosító wifi szolgáltatás érhető el. – 81.6%
b. Ne legyen ilyen állami intézkedés. – 13.9%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 4.5%

5. Alkosson-e az állam jogszabályt a netsemlegesség biztosítására vagy a távközlési szolgáltatóknak továbbra is legyen lehetőségük arra, hogy ingyenes hozzáférést (zero rating) vagy elsőbbséget biztosítsanak egyes internetes tartalmaknak más internetes tartalmak rovására?
a. Továbbra is lehetőséget kell adni a távközlési szolgáltatóknak, hogy egyes internetes szolgáltatásoknak és tartalmaknak elsőbbséget biztosítsanak, vagy ne számítsák bele e szolgáltatások és tartalmak adatmennyiségét a havi letöltési korlátba, hiszen ez gazdagabb és magasabb színvonalú szolgáltatáskínálatot jelent a felhasználóknak. – 34.3%
b. Az állam alkosson jogszabályt a netsemlegesség biztosítására, azaz a jogszabályban meghatározott kivételektől (pl. egészségügyi, közigazgatási, közlekedésbiztonsági, az internettől elkülönülten működtetett digitális szolgáltatások) eltekintve a szolgáltatók ne adhassanak műszaki vagy árképzési elsőbbséget semmilyen internetes tartalom továbbítására más internetes tartalmak rovására. – 53.0%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 12.7%

6. Az oktatási rendszer fejlesztése során az alábbiak közül melyek a legfontosabb teendők? (Több választ is megjelölhet!)
a. Képezni kell a tanárokat: fontos, hogy a diákok, a hallgatók informatikai kérdésekben is megfelelően felkészült pedagógusokhoz, oktatókhoz fordulhassanak. – 71.3%
b. Digitalizálni kell és interaktívvá kell tenni a tananyagokat, döntően ezekre kell építeni a tanterveket, a tanmenetet. – 49.3%
c. Fel kell gyorsítani az oktatási intézmények és kollégiumok informatikai eszközparkjának megújítását, és gondoskodni kell az eszközök folyamatos fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges forrásokról. – 61.8%
d. Minden oktatási intézményt és kollégiumot el kell látni szupergyors internettel. – 46.7%
e. A digitális fejlesztéseket megelőzően az oktatási fejlesztésekre szánt pénzt inkább a már megkezdett egyéb oktatási programokra, intézkedésekre kell fordítani. – 14.1%
f. Nem kell még többet használni a digitális eszközöket az oktatásban, a diákokat inkább meg kell védeni az internet káros hatásaitól. – 10.7%
g. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 2.3%

7. Mely intézkedésekkel ért egyet az alábbiak közül az informatika oktatásával kapcsolatban? (Több választ is megjelölhet!)
a. Növelni kell az informatika tantárgy jelenlegi óraszámait a köznevelési rendszer valamennyi intézményében. – 37.1%
b. Szükséges ismét bevezetni az informatika oktatását az általános iskola első öt évfolyamán, a középiskolai érettségit megelőző utolsó két évfolyamon, a szakiskolában és a szakképzésben. – 43.6%
c. Más tantárgyak óráin kell többet és hatékonyabban használni az internetet. – 38.8%
d. A legjobb megoldás az, ha az egész oktatási folyamat digitális, és a diákok tablettel járnak iskolába. – 17.7%
e. Szükséges az informatikaoktatás súlyának növelése, de nem a nélkülözhetetlen hagyományos készségek (írás, olvasás) rovására. – 69.0%
f. A jelenlegi helyzet szerintem megfelelő. – 4.2%
g. A legjobb, ha a gyerekek az internetet nem használják még többet az iskolában – otthon vagy a barátaiktól úgyis megtanulják róla, amit kell. – 5.9%
h. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 2.7%

8. A kormány döntése alapján 2018 végére Magyarországon – nagyarányú hálózatfejlesztési program végrehajtásának köszönhetően – minden háztartásban lehetőség lesz a szupergyors internet elérésére. Mi szolgálja leghatékonyabban a hálózatépítések felgyorsítását?
a. A szupergyors internetet biztosító hírközlési hálózatok után ne kelljen közműadót fizetni. – 14.9%
b. A kormány egyszerűsítse a hálózatépítéssel kapcsolatos építési szabályokat és az engedélyezési rendet. – 19.3%
c. Mindkét intézkedésre szükség van. – 53.0%
d. Egyik intézkedésre sincs szükség. – 4.1%
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 8.7%

9. Lehetővé kell-e tenni a hazai kábel- és internetszolgáltató kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára is a szupergyors internetelérést biztosító hálózatfejlesztésben való részvételt, vagy elsősorban a nagy szolgáltatóknak kellene lehetőséget biztosítani?
a. A legfontosabb, hogy a szupergyors internet mielőbb mindenhol elérhető legyen; erre a jelentős tőkeerővel és hálózatépítési tapasztalatokkal rendelkező nagy szolgáltatók a legalkalmasabbak. – 26.6%
b. Fontos, hogy a hazai kábel- és internetszolgáltató mikro-, kis- és középvállalkozások is lehetőséget kapjanak a szupergyors internetelérést biztosító hálózatfejlesztésekben való részvételre. – 63.5%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 9.9%

10. Hogyan védjük meg a gyermekeket az internet világában?
a. Még erősebb gyermekvédelmi szabályokat kell alkotni az internettel kapcsolatban. – 11.7%
b. A jelenlegi jogszabályok kellően szigorúak, az államnak e téren jelenleg nincs jogalkotási teendője, inkább következetes jogalkalmazásra és hatékonyabb piaci önszabályozásra van szükség. – 34.1%
c. Az erősebb gyermekvédelmi szabályokra és a következetes jogalkalmazásra, valamint az önszabályozásra egyaránt szükség van. – 44.7%
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 9.5%

11. Sokan úgy látják, hogy a gyermekek védelmének leghatékonyabb módja a szülők, a pedagógusok és a gyermekek megfelelő tájékoztatása és felkészítése a felelős internethasználatra. Milyen intézkedések szükségesek ennek érdekében? (Több választ is megjelölhet!)
a. A gyermekek védelme érdekében a szolgáltatók ingyenesen tegyék elérhetővé a veszélyes vagy káros tartalmakat hatékonyan szűrő szoftvereket. – 70.5%
b. Az állam megfelelő szabályokkal biztosítsa, hogy a biztonságos internetezéshez szükséges tudnivalók legyenek könnyen és egyszerűen hozzáférhetők a felhasználók számára. – 35.2%
c. Az iskolai informatikaoktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságos internetezéssel kapcsolatos gyakorlatias tudnivalókra. – 64.5%
d. Osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, tantestületi értekezleten és hasonló fórumokon kell elmagyarázni az érintetteknek, hogy mik a valós kockázatok, mire kell odafigyelni és milyen technikák vannak a veszélyek elkerülésére. – 55.2%
e. Nincs szükség további intézkedésekre. – 3.3%
f. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 4.9%

12. Az internetes zaklatást (cyber-bullying) sokan az egyik legaggasztóbb internetes jelenségnek tartják. Mit tegyen az állam ellene? (Több választ is megjelölhet!)
a. Megfelelő védelmet biztosító jogszabályokat kell alkotni, amelyek célja a sértő tartalmak azonnali eltávolítása. – 46.8%
b. Megfelelő védelmet biztosító jogszabályokat kell alkotni, amelyek célja a zaklatók felelősségre vonása. – 55.5%
c. Az internetes zaklatás elleni állami fellépésben a hangsúlyt az internetes zaklatások áldozatainak nyújtott jogi és egyéb segítségre, illetve a tájékoztatásra kell helyezni. – 33.7%
d. A problémát inkább megelőzéssel és oktatással kell kezelni. – 46.2%
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 5.0%

13. Sokan sürgetnek erélyesebb fellépést az interneten elkövetett személyiségi jogsértésekkel szemben. Mások úgy vélik, hogy a jogszabályok által nyújtott védelem jelenleg is megfelelő. Ön hogyan látja?
a. Az emberi méltóság védelme érdekében erősíteni kell a jogi fellépést azok ellen, akik mások személyiségi jogait az interneten sértik meg. – 18.7%
b. A személyiségi jogok védelme nem csak az internet világában feladat. Az emberi méltóság védelme érdekében valamennyi médium esetében egyaránt javítani kell a személyiségi jogaikban megsértettek helyzetén. – 54.6%
c. A jelenlegi jogszabályok már most is megfelelő védelmet adnak, változtatásokra nincs szükség. – 18.0%
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 8.7%

14. Az internetes kereskedelem biztonsága és a fogyasztók védelme különösen fontos a digitális gazdaság megerősödése szempontjából. Az alábbiak közül mely javaslatokkal ért egyet? (Több választ is megjelölhet!)
a. Hatékonyabb fogyasztóvédelmi intézményrendszerre és fogyasztóvédelmi bírságolási eszközökre van szükség. – 43.7%
b. A nyomozó hatóságok gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel az internetes csalókkal szemben. – 61.9%
c. A hazai hatóságoknak javítaniuk kell az együttműködést az e-kereskedelem biztonságáért felelős nemzetközi szervezetekkel. – 42.2%
d. Az internetes kereskedelemben olyan hatékony önszabályozásra (pl. védjegyek, tanúsítványok bevezetésére) van szükség, amely a jogkövető e-kereskedelmi vállalkozásokat részesíti előnyben. – 38.0%
e. Az internetes kereskedelem és online fizetés biztonságát megsértő e-kereskedelmi vállalkozásokat jogszabályi rendelkezések alapján „feketelistára” kell tenni, és nevüket nyilvánosságra kell hozni. – 59.6%
f. A hatóságoknak és a szakmai szervezeteknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a fogyasztók tájékoztatására, oktatására, mert a tudatos fogyasztók az internetes kereskedelemben is kevésbé kiszolgáltatottak. – 40.8%
g. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 6.9%

15. Támogassa-e az állam a hazai internetes vállalkozásokat? Ha igen, elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai informatikai startupokat kell támogatni, vagy a már régebben működő, nemzetközileg is versenyképes cégek exportképességét kell erősíteni?
a. Az internetes startupokat külön intézkedésekkel (pl. adókedvezménnyel, gazdaságfejlesztési programokkal) kell segíteni. – 10.1%
b. A sikeres hazai informatikai vállalkozások kapjanak kiemelt támogatást exportképességük erősítése, illetve külföldi piacra lépésük lehetővé tétele érdekében. – 11.1%
c. Mindkét fenti céllal egyetértek. – 46.7%
d. Egyik fenti célt sem támogatom: nem indokolt, hogy az állam külön segítse az informatikai vállalkozásokat. – 22.5%
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 9.6%

16. A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatásának mely formáját tartja indokoltnak az alábbiak közül?
a. A kkv-k informatikai fejlesztését és internetes megjelenését kell támogatni, mivel ez hosszú távon biztosíthatja a versenyképességüket. – 23.3%
b. Nem az informatikai fejlesztéseket kell támogatni, hanem a kkv-k tulajdonosainak és alkalmazottainak digitális hozzáértését kellene növelni. – 9.7%
c. Mindkét megoldás egyformán fontos, mindkettőt támogatni szükséges. – 42.2%
d. Egyik területet sem szükséges külön támogatni. – 15.1%
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 9.7%

17. Határozott kormányzati szándék az e-közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítása és az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése. Melyek a legsürgetőbb lépések ennek érdekében?
a. Az internetes ügyintézést valamennyi ügytípus esetében egyszerre, egységes rendszerben kell lehetővé tenni a közigazgatásban még akkor is, ha ennek bevezetésére várni kell a hosszabb fejlesztési idő miatt. – 42.0%
b. Az állam a tíz leggyakoribb közigazgatási ügy (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány igénylése) esetében haladéktalanul tegye lehetővé az internetes ügyintézést. – 50.0%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 8.0%

18. Az állam évről évre jelentős összeget költ szoftverfejlesztésre, illetve licencvásárlásra. Vannak, akik szerint szélesebb körben kellene a nyílt forráskódra épülő szabad szoftveres megoldásokat használni. Mások szerint csak azt kellene mérlegelni, hogy az adott szoftver mennyire megbízható és milyen áron érhető el. Mi az Ön véleménye?
a. A közpénzből finanszírozott fejlesztéseknél minden gazdaságilag és műszakilag indokolt esetben részesítsék előnyben a nyílt forráskódra épülő szabad szoftveres megoldások alkalmazását. – 52.6%
b. Nem célszerű szoftverek között ebből a szempontból különbséget tenni. – 31.3%
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 16.1%

19. El kell-e érni, hogy a multinacionális internetes vállalkozások is hozzájáruljanak anyagilag a minőségi magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások fejlesztéséhez és fenntartásához?
a. Igen, de a piaci szereplők feladata, hogy ezt a kérdést egymás között rendezzék. – 16.9%
b. Igen, a kormány támogasson ilyen tartalmú európai uniós vagy annál is szélesebb körű szabályozást, hiszen Magyarország ebben egyedül tehetetlen. – 15.3%
c. Igen, az európai uniós vagy annál szélesebb kört érintő szabályozás kialakításáig a magyar állam önállóan is lépjen fel: alkosson jogszabályt vagy kössön megállapodást az érintett szereplőkkel, elérve, hogy e cégek anyagilag részt vegyenek a minőségi magyar tartalmak és szolgáltatások fejlesztésében. – 37.1%
d. Nem, ezt nem érzem problémának. – 22.2%
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 8.5%

20. Magyarország milyen álláspontot képviseljen a torrentezés (jogdíjfizetés nélküli internetes letöltések és tartalommegosztások) kérdésében? (Több választ is megjelölhet!)
a. Magyarország képviselje azt az álláspontot, hogy a torrentezést, az ingyenes letöltést és tartalommegosztást jogszerűen lehetővé kell tenni. – 44.0%
b. Az alkotók védelme érdekében az eddigieknél hatékonyabban kell fellépni az illegális letöltéseket lehetővé tévő hálózatok üzemeltetői ellen. – 9.0%
c. A nemzetközi és a magyar szerzői jogi szabályozást úgy kell felülvizsgálni, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenéhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz, az erre megoldást kínáló szereplők pedig könnyen megjelenhessenek a piacon és szabadon működhessenek. – 59.2%
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre. – 10.2%