Az online szerencsejátékokat globálisan kell szabályozni

A szerencsejátékokat, beleértve az online-szerencsejátékokat, valamennyi tagállamban mindig is szigorúan a szubszidiaritás elve alapján szabályozták annak érdekében, hogy a függőséggel és csalással szemben védjék a fogyasztókat, hogy a pénzmosás és egyéb pénzügyi bűncselekmények, valamint a „bundázás” elkövetését megelőzzék. A tagállamok szabályozzák hagyományos szerencsejáték-piacukat annak érdekében, hogy védjék a fogadókat, de ezeket a politikai célkitűzéseket nehezebb elérni az online ágazatban. A Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett tíz tagállam ellen annak tisztázása érdekében, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatások – főképpen a sportfogadások –határokon átnyúló működtetését korlátozó nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a közösségi joggal. Amint azt a Bizottság kiemelte – ezek az eljárások nem a monopóliumok vagy nemzeti lottójátékok létét, mint olyat érintik, és általában sincsen hatásuk a szerencsejáték-piacok liberalizációjára.
Az online szerencsejáték a szenvedéllyé váló szerencsejáték tekintetében több kockázati tényezőt is magában foglal, például a szerencsejáték egyszerű hozzáférhetőségét, széleskörű játékkínálatot és mérsékelt társadalmi ellenőrzést. A sportfogadási tevékenységek és más online szerencsejátékok különösen az interneten keresztül, a határokon átnyúló szerencsejátékok gyorsan és ellenőrizetlenül fejlődtek, a „bundázás” és egyes sportmérkőzések tekintetében az ellenfogadás egyre inkább fennálló veszélye sérülékennyé teszi a sportot az illegális fogadói magatartással szemben.

Deutsch Tamás szerint az online szerencsejátékokat európai szinten kell szabályozni, amely a fogyasztóvédelem szempontjából indul ki, és amely a megelőzést helyezi a középpontjába: megelőzni a szenvedélybetegségek kialakulását, megelőzni azt, hogy az online szerencsejátékok és a szervezett bűnözés között összefüggés legyen és meg kell előzni a „fair play”-t veszélyeztető bundabotrányokat is.