Költségvetés Ellenőrzés

Az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről

Az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről

2015. 10. 26.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülésén a képviselő köszönetet mondotta szakbizottsági titkárságnak, valamint a többi képviselőnek a véleménytervezet elkészítése során nyújtott segítséget. Értékelte a Transparency International munkáját, akik 9 hónapon át vizsgálták az Európai Unió intézményeit és elkészítették az EU Integrity System jelentést, mely átfogó elemzést ad arról, hogy az egyes uniós intézmények miként lépnek fel a korrupcióval, illetve a csalási esetekkel szemben, valamint arról, hogy milyen eszközöket alkalmaznak ezek kockázatának minimálisra csökkentésére. A jelentés külön vizsgálja a szabályokat és az intézményi előírásokat, valamint a gyakorlati alkalmazásukat tíz uniós intézményben.

Az Európai Bizottság által 2014 februárjában közzétett Anti-korrupciós jelentés, – mely a maga nemében szintén az első ilyen jelentés volt – csak a 28 tagállamra vonatkozóan tartalmazott adatokat és csak a tagállami szintű korrupciót és csalási eseteket elemezte, hiányzott egy 29. fejezet, mely magára az Európai Unió intézményeire és azok működésére vonatkozóan értékelte volna a jogszabályi keretet és a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát – mondta el Deutsch Tamás. Szerencsére a Transparency International elvégezte a Bizottság helyett ezt a munkát és a jelentés alapján tudunk következtetéseket levonni az Unió intézményeire vonatkozóan is. Ugyanis az nyilvánvaló, hogyha a tagállami szinten problémát jelent a korrupció és a csalás, illetve bizonyos esetekben az ellenük alkalmazott eszközök eredménytelenek maradnak, akkor szinte biztos, hogy az Unió intézményei sem mentesek a korrupciós kockázatoktól – mondta el a szakbizottsági vita során.

Deutsch Tamás külön felhívta a figyelmet az ilyen kutatások szükségességére, valamint az uniós szintű anti-korrupciós szabályozás újragondolásának esedékességéről is beszélt, melyet a közelmúlt nagy sajtóvisszhangot kiváltó esetei is indokolnak: a 2011-es Strasser-ügy, a 2012-es Dalli-botrány, a 2013-as Stanisev-ügy, vagy a legfrissebb Altus-botrány. Ezek egyértelműen mutatják, hogy vagy az intézményi szabályok rosszak, vagy azok alkalmazása és betartása elégtelen. Az állampolgárok intézményekbe vetett hite megrendült, az Eurobarometer felmérése szerint az európai polgárok 70%-a gondolja úgy, hogy a korrupció jelen van az uniós intézményekben, 52%-uk pedig azon a véleményen van, hogy az intézmények nem járulnak hozzá a korrupció csökkentéséhez Európában – mondt el Deutsch Tamás.

A véleménytervezetben a képviselő összefoglalta azokat a legfontosabb pontokat, melyekben szükség van a változásra, a jelenlegi szabályozás hatékonyabb alkalmazására, vagy új, erősebb uniós szabályozás és ellenőrzés bevezetésére:
A véleménytervezet a korrupció megelőzésének és az ellene folytatott küzdelem megerősítését kéri az intézmények működésének vonatkozásában, nagyon fontos a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés javítása és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok megerősítése.
Lényeges, hogy minden uniós intézmény fogadjon el a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályokat, a csalás és korrupció elleni intézményi fellépés egyik legfontosabb eszköze a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítése, illetve olyan magatartási kódexek és etikai alapelvek kialakítása minden uniós intézményre és ügynökségre kiterjedően, mely a közös és hatékony feddhetetlenségi kultúra kialakítását teszi lehetővé valamennyi intézményben.
Az úgynevezett "forgóajtó-jelenség" orvoslására intézkedéseket kell bevezetni, komolyabban kell venni az uniós karrier utáni munkavállalás összeegyeztethetőségét a köztisztviselő korábbi beosztásával, meg kell vizsgálni az összeférhetetlenség lehetőségét és az egyes intézményeknek meg kell határozni egy egyértelmű várakozási időszakot a munkavállalóikra vonatkozóan.
Fontos az átláthatóság és a korrupció-elleni fellépés megerősítése érdekében azt, hogy a létrejöjjön az uniós lobbi-tevékenység jogi alapja, illetve egy olyan központi kötelező lobbista-nyilvántartás, melyben valamennyi lobbi-tevékenységet folytató szervezet és személy nyilvántartásba kerül.
A Tanáccsal kapcsolatban két fontos megállapítást tesz a véleménytervezet: az egyik, hogy komoly hiányosság, hogy a Tanács még mindig nem rendelkezik elfogadott magatartási kódex-szel, illetve a bejelentő-védelemi szabályozások is hiányoznak. A véleménytervezet ezenkívül felszólítja a Tanácsot az EP-vel és a Költségvetési Ellenőrző Szakbizottsággal való együttműködésre a zárszámadási eljárásban, ami az uniós polgárok felé való demokratikus elszámoltathatóság fontos eszköze.
A véleménytervezet arra kéri a Bizottságot, hogy a legszigorúbban alkalmazza a közbeszerzésekkel kapcsolatban a kizárásra vonatkozó szabályozásokat, az érintettek önbevallásán túl minden esetben végezze el a szükséges háttérvizsgálatokat, és összeférhetetlenség gyanúja esetén alkalmazza a kizárási kritériumot, ez elengedhetetlen az intézmények hitelességének védelméhez.
A véleménytervezet kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő korrupció-ellenes intézkedések hatását és a következtetések kiértékelését követően határozzon meg egy olyan átfogó politikát és akár javasoljon új közösségi szabályozást a korrupció és a csalás elleni fellépés megerősítése érdekében, mely hatékonyan lép fel a tagállamok, valamint az uniós intézmények szintjén is.
Üdvözli a Bizottság első korrupció-ellenes jelentését és kéri, hogy a jövőre esedékes második korrupcióellenes jelentés mindenképpen terjedjen ki az uniós intézményekre is és a Bizottság a terv szerint késedelem nélkül publikálja azt.
A véleménytervezethez november 9-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a képviselők, a CONT december 1-jén szavaz a véleményről, a jelentéstevő bizottság, az AFCO előreláthatóan november 19-én vitatja meg a saját kezdeményezésű jelentését, s majd februárban szavaz róla, majd márciusban kerül a plenáris elé.