Csalás elleni küzdelem, éves jelentés bemutatása

A szakbizottsági vitán elhangzott, hogy a feltárt szabálytalanságok száma majdnem minden költségvetési területen növekedett 2009-hez képest, kivételt egyedül az előcsatlakozási alapok, valamint a hagyományos saját források képeztek. A feltárt csalási esetek is jelentősen növekedtek 2009-hez képest, amikor is csak 180 millió Eurót tettek ki, míg 2010-re ez az összeg 478 millió Euróra emelkedett.

A 2010-es évben kiemelt problémát jelentettek a kohéziós alapból támogatott beruházások esetén előforduló kettős finanszírozási esetek. A tagállamok erős elhatározásukról adtak bizonyosságot, melyben garantálják azt, hogy megfelelő intézkedéseket vezetnek be a kettősfinanszírozás elkerülése érdekében. Ezek a különböző megelőzést biztosító jogszabályi környezetből, kockázatelemzésből, a nemzeti hatóságok közötti megerősített együttműködésből és információcseréből, valamint különböző elektronikus ellenőrzőrendszerek bevezetéséből állnak. A kockázatok teljes feltárása érdekében azonban további lépések szükségesek – hangzott el a bizottsági ülésen. A bejelentett szabálytalanságok leggyakrabban a végrehajtási szakaszban fordulnak elő, a legnagyobb értékben pedig a kiválasztási és beszerzési szakaszban. A közbeszerzési rendszer átláthatóbbá, rugalmasabbá tétele rengeteg hibát megelőzhetne. A Bizottságnak kötelessége végrehajtani a közbeszerzési rendszer reformját.

Deutsch Tamás, a jelentés néppárti felelőseként elmondta, hogy a jelentés hiányossága továbbra is az, hogy nem szerepel benne országokra bontva az, hogy az egyes tagállamokban mennyi a szabálytalanul kifizetett, illetve a csalással érintett források becsült összege. Így nem lehetséges a tagállamonkénti értékelés, az adott országokban előforduló csalási és szabálytalansági esetek mértékének meghatározása. A fideszes európai parlamenti képviselő azt is kiemelte, hogy nem vezet eredményre az Európai Bizottság hozzáállása a kérdéshez, ugyanis a testület a bejelentett szabálytalanságok számának növekedését sikerként könyvelte el, úgy értelmezve azt, mint az ellenőrzési rendszerek jobb működésének eredményét. Amennyiben a bejelentett esetek száma csökkenést mutatott volna 2009-ről 2010-re, akkor az eredményt a Bizottság szintén örömmel fogadta volna, azt a jobb megelőző rendszerek működésének, valamint a költségvetés hatékonyabb végrehajtásának tulajdonítva.
Deutsch Tamás a szakbizottsági ülésen felvetette, hogy miként lehetséges az, hogy Spanyolország, Franciaország és Írország nem tett eleget az úgynevezett "Irregularities Management System" (IMS) elektronikus bejelentőrendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségének, mely a kohéziós források felhasználása során előforduló szabálytalansági és csalási eseteket hivatott feltárni. Továbbá szintén az IMS rendszer működésével kapcsolatban, hogyan fordulhat elő az, hogy a kohéziós források felhasználása kapcsán Dánia, Franciaország, Málta, Hollandia, Svédország, valamint Szlovénia nem jelentett egyetlen esetet sem 2010-ben. Ez az IMS rendszer működésének elégtelenségét jelenti, hiszen nem reális az, hogy egyetlen szabálytalansági, vagy csalási ügy gyanúja sem fordult elő ezekben a tagállamokban a 2010-es évben.

A magyar képviselő által felvetett kérdésekre az OLAF részéről Giovanni Kessler reagált, aki egyetértéséről biztosította Deutsch Tamást és elismerte az IMS rendszer működésének hibáit, valamint ígéretet tett arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mindent megtesz azért, hogy a rendszer működését javítsa, illetve hogy minden tagállam bevezesse az IMS rendszert, mely képes lesz elősegíteni az uniós források felhasználásának szabályosságát és a csalási esetek kiszűrését.