Költségvetés Ellenőrzés

Deutsch Tamás: fennáll a gyanú, hogy az EP szakbizottsága politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra

2018. 01. 30.

Nehéz eloszlatni azt a gyanút, hogy az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága által javasolt újabb vizsgálat abba a politikai nyomásgyakorlási logikába illeszkedik, amely szerint újabb és újabb jelentésekkel arra próbálják rábírni Magyarországot a migrációs politikával kapcsolatban képviselt álláspontjának megváltoztatására – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben hétfőn, az Európai Parlament szakbizottságának ülését követően.

A képviselő elmondta, a tényfeltáró szakbizottság szeptember 18. és 20. közötti magyarországi látogatásról szóló jelentés arra tesz javaslatot, hogy az Európai Számvevőszék országspecifikus vizsgálat keretében foglalkozzon Magyarországgal.
Magyarországnak nincs takargatnivalója, minden vizsgálatra nyitott, ugyanakkor a gyanú elkerülése érdekében egységes szempontrendszer alapján mind a 28 uniós tagországot vizsgálni kellene – jelentette ki Deutsch Tamás.
Szerinte a jelentésből nem derül ki elég hangsúlyosan, hogy nagyon komoly előrelépek tapasztalhatók az uniós források felhasználása és azok átláthatósága terén, valamint az ellenőrzési rendszert illetően.
Ingerborg Grässle, az EP tényfeltáró szakbizottságának vezetője az ülésen hasznosnak nevezte a magyarországi látogatást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak még vannak megoldandó feladatai.
A jelentéstevők kiemelték, a 2013-2017 közötti időszakban a pénzek elosztása megfelelő volt, az eredményorientáltság érvényesült, a pénzek közel száz százalékát az adott projektre használták fel. Noha a kohéziós és strukturális alapok 2013 és 2017 között 3 százalékkal növelték a beruházási arányokat, nem minden esetben a pályázat kiírójának elképzelései szerint valósultak meg – tették hozzá.
Megjegyezték, a magyar pénzügyi ellenőrző rendszerek jól működnek, noha az ügyek esetében proaktívabb hozzáállást várnának a magyar hatóságoktól, hogy ne az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vegye észre az esetleges hibákat.
Szeptember 18. és 20. között kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatást tett Magyarországon.

MTI