Deutsch Tamás részvétlevele Juan Antonio Samaranch családjának

Tisztelt Gyászoló Család!

Az olimpiai család tagjainak az élete a sport. A sport, amely Coubertin báró öröksége szerint összeköti a nemzeteket, hirdeti a békét, megerősíti a testvériséget, egyszóval: szolgálja az egész emberiség ügyét.

„A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagyobb erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat, de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni az a nagyok legnagyobbikának sem adatik.” –írta a 19. században egy nagy magyar költő, politikus és gondolkodó, a magyar nemzeti himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc.

Sokszor gondolok arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Juan Antonio Samaranch volt az, aki a maga idején a legközelebb állt ehhez az elérhetetlen teljesítményhez minden kortársunk közül.

Juan Antonio Samaranch halálával egy korszak ért véget. Bölcsen vezette át az olimpiai mozgalmat a nagyhatalmi politika és az egyre erősödő üzleti világ jelentette kihívások akadályain úgy, hogy képes volt megőrizni mindazt, amiért Coubertin báró és társai az újkori olimpiák lángját fellobbantották.
Tisztelettel megőrizzük emlékét, mi mindannyian, magyarok, akik szeretjük a sportot, s mindazt, amit az olimpiai mozgalom jelent.

Kérem, fogadják őszinte részvétemet!

Budapest, 2010. április 22.

Deutsch Tamás
európai parlamenti képviselő,
a Magyar Olimpiai Bizottság volt alelnöke, volt ifjúsági és sportminiszter