Eredményes vita Deutsch Tamás jelentéséről

A Költségvetési Ellenőrzési bizottság alelnöki tisztét betöltő Deutsch Tamás a jelentéséről folytatott eszmecsere során kiemelte, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) 2008-as eszetndő során kibontakozó pénzügyi-gazdasági válságra gyors és hatékony választ adott a gazdaságba jutatott pénzmennyiség növelésével, amely jelentősen segítette többek között a forráshiánnyal küzdő kis- és középvállalkozásokat Európában. A fideszes képviselő emlékeztetett, hogy a 2008 folyamán fennállásának 50. évfordulóját ünneplő EBB kiemelt szerepet kapott az Európai Unió közös gazdaságélénkítő programjában, amely szintén a gazdasági válság hatásait újfajta beruházások ösztönzésével kívánja enyhíteni az Unióban, például az energetika vagy a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

A bank 2008. évi beszámolója megállapítja, hogy az EBB a válság során is megtartotta a legkedvezőbb hitelpiaci besorolását, amelynek eredményeképpen a legjobb feltételek mellett tudott tőkét nyújtani az európai gazdaság likviditási problémákkal küzdő szereplőinek. Az EBB képes volt továbbá felgyorsítani a kifizetéseket a támogatott országok projektjei számára, és jelentősen tudott segíteni olyan innovatív kezdeményezéseket, mint a tiszta közlekedési technológiák támogatása a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A jelentés elismerően nyilatkozik gazdasági világválság kapcsán megtett sikeres és kellően gyors intézkedésekről, továbbá emlékeztet: a bank képessé vált arra, hogy több területen kibővítse hitelezési szolgáltatásait. A dokumentum aláhúzza, hogy a KKV szektorban például jelentősen – a 2007-es szinthez képest 42%-al – növelte a hitelek mértékét. A néppárti képviselő jelentése leszögezi, hogy az ilyen pozitív, gazdaságélénkítő kezdeményezéseket támogatnia kell a Parlamentnek, mindemellett ha lehet, a következő értékelés során még pontosabb elszámolás szükséges arról, hogy a megnövekedett forrásokkal miként gazdálkodott a bank a 2009-es évben.

A dokumentum a jövő kihívásairól szólva kiemeli, hogy az EBB számára nagy előrelépést jelent a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, amely strukturális átalakításokat is elindít az intézményben. A Szerződés nyomán javulni fog a banki ellenőrzés folyamata, ugyanakkor a jelentés szükségesnek tartja hosszú távon egy európai bankfelügyeleti rendszer megalkotását. A Lisszaboni Szerződés hatására átformálódhat az EBB és az Európai Unió kapcsolata is: a jelentés felveti, hogy a jövőben a esetlegesen részvényesként, azaz közvetlen tulajdonosként jelenhetne meg az Unió az EBB-ben.

A fideszes képviselő jelentése határozottan szót emel az uniós adófizetők pénzének adóparadicsomokba menekítése ellen, és zéró-toleranciát hirdet az uniós forrásokkal kapcsolatos mindenfajta visszaélés ellen, továbbá maximális elszámoltathatóságot és átláthatóságot követel mind az EBB kihelyezett forrásai, mind az egyéb, uniós forrásokat érintő pénzügyi tranzakciókat illetően.

A szakbizottsági vita során valamennyi frakció fontos és megalapozott munkaként értékelte a tervezetet. A képviselők különösen üdvözölték a banki eljárások és bürokrácia egyszerűsítésére tett javaslatokat, illetve további elemzéseket sürgettek az EBB támogatási programjainak eredményeiről, főként a KKV-kat és az elmaradottabb régiók infrastrukturális fejlesztését ösztönző programok esetében. 

Deutsch Tamás jelentéséhez kapcsolódóan több európai parlamenti szakbizottság fogadott el hivatalos véleményt, így a regionális fejlesztési és a gazdasági bizottság is. A viták lezárultát követően áprilisban születhet végső döntés a néppárti képviselő előterjesztéséről az EP plenáris ülésén.