Eszmecsere a Közös Agrárpolitika Reformjáról a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság április 24-i ülésén az Európai Számvevőszék az Európai Bizottság illetékes képviselői, valamint a Közös Agrárpolitika Reformjának európai parlamenti felelősei jelenlétében mondta el véleményét az Európai Bizottság javaslatcsomagjáról. Michel Cretin európai számvevőszéki tag mutatta be a számvevőszéki véleményt. A Számvevőszék francia tagja több problémát is kiemelt a bizottsági javaslattal kapcsolatban. További lépéseket kell tenni az egyszerűsítés érdekében. A bizottsági javaslat tartalmaz ugyan az egyszerűsítés irányába mutató intézkedéseket, azonban a javaslat valójában növeli az új közös agrárpolitika keretében rendelkezésre álló különböző eszközök és támogatási formák számát. A vidékfejlesztési támogatások esetén problémát jelent, hogy a szabályozás a jövőben is hat különböző szinten valósul majd meg, ami rendkívül bonyolulttá teszi a rendszert – tette hozzá a francia számvevőszéki tag. Kiemelte továbbá azt, hogy az úgynevezett aktív gazdálkodó fogalmának meghatározását sem tartalmazza maradéktalanul a bizottsági javaslat. A tagállami ellenőrzőrendszerek hatékonyságának és megbízhatóságának megerősítésére is több javaslatot fogalmazott meg az Európai Számvevőszék.
Deutsch Tamás, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló rendelettervezet költségvetési ellenőrző bizottsági jelentéstevőjeként szólalt fel a szakbizottsági ülésen. Hangsúlyozta, hogy a 2014-2020-as időszakban is a mezőgazdasági támogatások teszik majd ki a közösségi költségvetés legnagyobb részét, ezért ennek a politikaterületnek a szabályozása különös jelentőséggel bír. A számvevőszék francia tagjához csatlakozva kiemelte az egyszerűsítés fontosságát. El kell kerülni azt, hogy a Bizottság által létrehozni kívánt új eszközök és támogatásfajták a jelenleg érvényben levők számát növeljék, ugyanis az a jelenleginél bonyolultabb, túlszabályozott és nehézkes rendszert hozna létre. Jó példa erre az erdészeti és erdőgazdálkodási támogatások új rendszere, mely az EMVA-n kívüli támogatási lehetőségeket is tartalmaz, megnehezítve ezzel a kedvezményezettek helyzetét. A fideszes képviselő hozzátette, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó európai bizottsági javaslatban megfogalmazott célkitűzések túlságosan szerteágazóak. Ez nem könnyíti meg azt, hogy a következő költségvetési ciklusban az alapból történő kifizetések minél nagyobb része jusson el a támogatásra leginkább rászoruló területekhez, régiókhoz. Olyan átfogó és koherens célokra lenne szükség, melyek képesek garantálni 2014-2020 között is azt, hogy a támogatások célzottan a kiemelt vidékfejlesztési prioritások megvalósítását szolgálják. A tagállami vidékfejlesztési programok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban előremutató lenne – tette hozzá Deutsch Tamás, ha az Európai Bizottság a programok jóváhagyása előtt megbizonyosodna a tagállami ellenőrzőrendszerek megbízhatóságáról és azok hatékony működéséről és csak ezt követően fogadná el és hagyná jóvá az egyes tagállamok által végrehajtani kívánt vidékfejlesztési programokat. Ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a pénzügyi korrekciók és későbbi visszafizetések számát.
A Közös Agrárpolitika Reformjáról tartott első eszmecserét követően a parlamenti jelentéstevők az Európai Bizottsággal és az Európai Számvevőszékkel együttműködve alakítják ki álláspontjukat és fogalmazzák meg javaslataikat, melyek a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jobb, hatékonyabb agrártámogatási rendszer létrehozását célozzák.