Regionális Fejlesztés

Európai néppárti meghallgatás a Hatodik Kohéziós Jelentésről

Európai néppárti meghallgatás a Hatodik Kohéziós Jelentésről

2015. 02. 04.

Az Európai Bizottság kohéziós jelentései kiemelkedő jelentőségű dokumentumok. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 175. cikke előírja: "A Bizottság három évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról…”

A 2010 novemberében megjelent Ötödik Kohéziós Jelentésben fogalmazta meg az Európai Bizottság a 2014 utáni kohéziós politikával kapcsolatos elképzeléseit. A jelentés nyomán, hosszú tárgyalásokat követően 2014 januárjától alapvetően megváltozott, átalakult az uniós kohéziós politika.

A Hatodik Kohéziós Jelentés a regionális politikát a gazdasági és pénzügyi válság rendkívül káros hatásai alapján vizsgálja, és elemzését szorosan az Európa 2020 Stratégia céljainak eléréséhez köti.

A meghallgatás lehetőséget teremtett arra, hogy több oldalról is megvizsgáljuk a Hatodik Kohéziós Jelentést és az uniós kohéziós politikát.

Az Európai Bizottság képviselője előadásában a Hatodik Kohéziós Jelentés főbb pontjait ismertette, és a kohéziós politika eredményességét hangsúlyozta. A 2007-2013-as időszakban több mint félmillió munkahely létrehozásában működött közre a kohéziós politika, közel 80 ezer vállalkozás beindítását támogatta, és mintegy 25 ezer kilométer autóút kiépítéséhez vagy felújításához nyújtott segítséget, hogy csupán néhány jelentősebb eredményt említsünk.
A groningen-i egyetem professzora, Philip McCann akadémiai megközelítésből vizsgálta a kohéziós politikát, és hangsúlyozta a Hatodik Kohéziós Jelentés globális jellegét, hiszen a dokumentumot nem csupán Európában, hanem a világ számos országában tanulmányozzák.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselője felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós politika csak akkor lehet sikeres, ha az egyéb uniós politikákkal összhangban fejti ki hatását. Nagyobb figyelmet kell szentelni a kohéziós támogatások kis-és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának, konkrét hatáselemzésekre van szükség ezen a területen.

Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálatának főtitkára a területi dimenzió megjelenítését hiányolta a Hatodik Kohéziós Jelentésből. Az együttműködés határon átnyúló illetve makroregionális formáival csupán érintőlegesen foglalkozik a Jelentés, és az alulról felfelé történő megközelítés, a helyi szükségletekre alapuló és a helyi szereplőket bevonó fejlesztés ("bottom-up approach") sem kap kellő figyelmet.
A lett soros elnökség képviselője ismertette a kohéziós politikával kapcsolatos három legfontosabb prioritásukat. Elsősorban a 2014-2020-as kohéziós politikai szabályok minél eredményesebb gyakorlati megvalósítását szeretnék elérni. A Juncker-csomaggal összhangban a pénzügyi eszközök használatának kiterjesztését tervezik megfelelő előzetes értékelések alapján. Végezetül az adminisztratív kapacitások erősítésére törekszenek, ami a különböző programok sikeres megvalósításának előfeltétele.

Az adminisztratív kapacitások javítását hangsúlyozta Michael Schneider, a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának elnöke is, aki emellett a kedvezményezetteket sújtó bürokratikus terhek csökkentésének szükségességére, a partnerség fontosságára, a megfelelő értékelési és ellenőrzési rendszerek nélkülözhetetlenségére is felhívta a figyelmet.

Zsigmondné dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára ismertette a magyar kormány fejlesztéspolitikával kapcsolatos legfontosabb elveit (szabályosság, végrehajtás felgyorsítása, eredményorientált megközelítés, helyi szint bevonása a döntéshozatalba, a kedvezményezettek terheinek csökkentése, információk megfelelő átadása a kiszámíthatóság érdekében), valamint az elmúlt évek uniós forrásokkal megvalósult fejlesztéseit (több mint 75 ezer munkahely, több mint 1250 vállalkozás beindításának segítése, közvetlen beruházási segítség több mint 32 000 KKV-projektnek, több mint 3500 kutatási és műszaki fejlesztési projekt támogatása, több mint 400 km új közút, 1700 km út újjáépítése, jobb városi közlekedési lehetőségek mintegy 4 millió embernek, képzés 1,25 millió embernek). Az államtitkár asszony felhívta a figyelmet, hogy a Juncker-terv keretében tervezett Európai Stratégiai Beruházási Alapnak és a kohéziós politikának egymást kiegészítenie és nem helyettesítenie kell. Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a kohéziós források felhasználásában a kedvezőtlen mutatókkal rendelkező tagállamokat. A 2014-2020-as időszak programjait mielőbb el kell fogadni. Egyértelmű szabályokra van szükség, melyek nem vezetnek túlzott mértékű utólagos korrekciókhoz a Bizottság részéről, hiszen ezek súlyos hatással vannak a tagállami költségvetésekre. Tervezhetőség, eredményorientáltság, hatékonyság és kiszámíthatóság kell hogy jellemezze az uniós kohéziós politikát.