Hírek

Magyarcsanádon határnyitás emléktábla-avatással

Magyarcsanádon határnyitás emléktábla-avatással

2010. 09. 24.

Most, a siker küszöbén, amikor már az engedélyezési tervek elkészültek, és csak Románia csatlakozása szükséges a schengeni övezethez, kétnapos ünnepélyes határnyitással és falunappal egybekötött emléktábla-avatást rendeztek a régi híd lábánál, amelyen megjelent Deutsch Tamás, EU-parlamenti képviselő, Magyar Anna, országgyűlési képviselő és a megyei közgyűlés elnöke, Mágori Józsefné, a térség parlamenti képviselője, Románia szegedi főkonzulja, Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere, a katonai, határőri és rendőri szervek vezetői, valamint a környező települések polgármesterei, jegyzői és az érdeklődő polgárok.

Farkas Jánosné az 1895-ben épült híd múltját ismertette, majd beszélt a leendő új Szent Gellért híd szerepéről és kiemelkedő jelentőségérők a település és a makói kistérség életében: ”Gazdaságot élénkít, foglalkoztatást segít, kereskedelmet ösztönöz, közlekedési kapcsolatokat fejleszt, elősegíti a turizmus fellendülését, az emberi kapcsolatok ápolását.” A község a híd megépülésétől reméli a népesség megtartását, növekedését, az életszínvonal emelkedését, a 30% feletti munkanélküliség csökkentését, Magyarcsanád általános fellendülését. „Ma még nem hidat avatunk, ma még csak kompon tudunk átjutni a folyó egyik partjáról a másikra, mégis ez egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy bizonyítsuk a híd történelmi szükségességét” – mondta a polgármester asszony, majd egy találó Szent Ágoston idézettel zárta beszédét. ”A hit azt jelenti, hogy hiszel abban, amit nem látsz, és a hit jutalma, hogy látni fogod, amiben hiszel.”

A Szent Gellért híd gazdasági szerepéről már Deutsch Tamás fejtette ki gondolatait. „A szakemberek az ilyen és ehhez hasonló torzókra, mint amilyen ennek a hídnak a lábazata, amelyik kimered a Marosból, azt a kifejezést szokták használni, hogy tájseb. Ez, a sebesült mivoltában is monumentális építmény azonban nem egyszerűen tájseb, hanem seb is az emberek lelkében generációk óta, a folyó mindkét partján élő magyarok és románok lelkében egyaránt.” Deutsch a sebek begyógyításának szükségességét hangsúlyozta, mert amíg ez nem történik meg, addig a békés bizalomra, kölcsönös tiszteletre épülő munkának az ideje bizony nehezen tud eljönni. „A határok nem arra valók, hogy elválasszanak, hanem hogy összekössék a két oldalon élőket” – folytatta a képviselő, majd ígéretet tett, hogy ő és pártja is minden elvárható segítséget megad, hogy néhány esztendő múlva azért kelljen ismét összegyűlnünk ezen a helyen, hogy a gyönyörű Szent Gellért híd felavatási ünnepségén részt vehessünk.