Paradigmaváltást sürget a Fidesz

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy 2011. január 1-jén tulajdonképpen egy 22 éves felkészülés teljesül majd be, amely a Fidesz 1988-as megalapításával és az európai integráció melletti elköteleződéssel kezdődött. Navracsics beszédében egyértelművé tette, hogy a 2011-es magyar uniós elnökség idején a Fidesz mindenképpen felelevenítené, illetve visszaállítaná a megtépázott lengyel-magyar barátságot, együttműködést. A frakcióvezető kitért arra is, hogy a párt a regionalizmus és a víz stratégia kérdéseiben látja azokat a fő pontokat, amelyekben Magyarország elnöksége alatt hiteles és érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz. Navracsics a kölcsönös bizalom és tekintély kiépítésében, illetve a civil társadalommal való együttműködésben látja egy sikeres elnökség feltételeit.

Regionalizmus, határon túli magyarok 
 
A konferencia első paneljének moderátora Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke volt. A kicsit hosszabbra nyúlt bevezetőjében Németh a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte új lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek védelme területén. Mivel a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él, Németh Zsolt sürgeti ezen térségek minden szempontból történő valódi átjárhatóságának megteremtését, mind a közlekedésben, infrastruktúrában vagy akár a távközlésben is. A (kisebbségi) civil társadalmak ezen folyamatokban való bevonása elengedhetetlen – véli az elnök.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő beszédében röviden összefoglalta az Európai Unió szintjén, a közelmúltban történt és kisebbségvédelemre vonatkoztatható változásokat, majd a magyar elnökség uniós érdekérvényesítési lehetőségeivel vetett számot a különböző intézmények berkein belül. A képviselő a határon túli magyar közösségek ügyeinek „mainstreaming”-jét sürgeti, hogy a nemzetben gondolkozás minden szakpolitika szintjén megjelenhessen; továbbá a „békés egymás mellett élés” politikájának uniós támogatásában látja a kiutat az unió tehetetlenségében, amelyet a kisebbségekre vonatkozó közvetlen közösségi hivatkozás hiánya okoz. Gál Kinga előadásában arra szólított fel, hogy végre meg kell tanulnunk fájdalommentesen és hitelesen értelmezhetővé, illetve érthetővé tenni Európa számára, hogy mit is jelent határon túli magyarnak lenni. 
 
Becsey Zsolt, volt európai parlamenti képviselő, illetve a Hét Határ Egyesület elnöke a regionalizmus fontosságára tette a hangsúlyt. Véleménye szerint a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik (pl. Bánát Bácska vidéke a 19.században), továbbá emlékeztetett, a homogenizáció sohasem vezetett jóra. Becsey szerint a magyar elnökségnek a határokon átnyúló kezdeményezések továbbfejlesztésében lehet fontos szerepe az elnökség ideje alatt.

Nógrádi Zsolt országgyűlési képviselő és polgármester (Fidesz) a témával kapcsolatban pedig azt sürgette, hogy egy határon átnyúló együttműködések ne csak technokrata módon valósuljanak meg, hanem hogy kellő figyelem jusson a gazdasági, környezetvédelmi és etnikai kockázatok kiküszöbölésére is. Az ilyenfajta együttműködéseket nemcsak politikai, hanem gazdasági, fejlesztéspolitikai, külpolitikai (de nem geopolitikai!), illetve nemzetpolitikai lehetőségnek is tekinthetők.

Luc van de Brande, a Régiók Bizottságától érkező szakember a többszintű kormányzás és a regionalizmus témakörében megerősítette az előtte elhangzott elképzeléseket. Van de Brande kiemelte a civil társadalom szerepét, hiszen csak az alulról jövő kezdeményezések biztosíthatják a jól működő demokráciát és a békés egymás mellett élést.

Fenntartható vízkormányzás és a lengyel-magyar barátság

A konferencia következő paneljában a víz által nyújtott kihívásokról és a lengyel-magyar együttműködés fontosságáról beszéltek az előadók. Nagy Andor országgyűlési képviselő szerint az Uniónak mihamarabb meg kell találnia a víz nyújtotta kihívásokra adható válaszokat. Nagy kiemelte a Víz Keretirányelv azon gyengeségeit és változtatásra szoruló pontjait, ahol a magyar elnökségnek változtatást kell javasolnia.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő a Duna-stratégia lehetőségeiről számolt be. Véleménye szerint a Duna Stratégia a gazdátlan Közép-Európa újbóli birtokba vételét is jelentheti. Deutsch szerint fontos a hajózási és környezetvédelmi szempontok egyenrangú kezelése, de talán az egyenlők közt a környezetvédelem lehetne az első.  A továbblépéshez a Mivel? Mit? Honnan? Hova? kérdésekre kell válaszokat találni – véli a képviselő.

Reich Gyula a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke a Kárpát-medence földrajzi adottságaira összpontosított előadásában, annak minden hátrányával és előnyével együtt. Véleménye szerint a civil szervezetek fontos szerepet tölthetnek be stratégiák kidolgozásában, hiszen ezekben a folyamatokban is szükség van a társadalmi kontrollra.

A konferencia záró paneljében a lengyel-magyar együttműködés fontosságát hangsúlyozta Agnieszka Pomaska lengyel képviselő. Pomaska a kooperációra, a párbeszédre, a közös projektek szükségességére, illetve a kölcsönös bizalom és megbecsülés fontosságára helyezte a hangsúlyt. Lengyelország és Magyarország érdekei megegyeznek, ezért szükséges a kapcsolatok erősítése, de nem csak a két állam között, hanem régiók, gazdasági szereplők között is – mondta Pomaska.

Martonyi János volt külügyminiszter záróbeszédében már a magyar elnökség kihívásaira világított rá. Hiszen nem csak az új tanácsi rendszer tesztperiódusába, hanem egy fiatal kormány kezébe is kerül majd az elnökség, nem beszélve a gazdasági válság esetleges hatásairól. Véleménye szerint a magyar közigazgatás próbája lesz az elnökség, ezért addig sok intézmény és apparátus átalakítására van szükséges. A magyar elnökséget követő lengyel  kontinuitást, együttműködést kell hozzon a térségben. Közös cél az erős Közép-Európa visszaállítása Európában – véli Martonyi.

A konferencián készült képeket itt tekinthetik meg.

(kitekinto.hu)