2015. 01. 28.
A források hatékony felhasználása azért is különösen fontos, mert az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében 2020-ig további 11 milliárd euró támogatás áll a tagjelölt országok rendelkezésére. Ekkora összegű támogatással már lényeges változásokat lehet elérni és Szerbia összes polgára, köztük a vajdasági magyarok szempontjából is jelentős fejlesztéseket lehet megvalósítani. „Szerbia tagjelölt országként mind az öt IPA támogatási területen jogosult pályázni: az intézményrendszer átalakítása és megerősítése, a regionális fejlesztés, az emberi erőforrások, a vidékfejlesztés és a határokon átnyúló együttműködés.
Utóbbi a déli szomszédunkkal határos magyarországi megyék számára is komoly fejlesztési lehetőséget jelent” – mondta el Deutsch Tamás a munkadokumentum bemutatását követően.
A fideszes EP-képviselő jelentése kitért az Európai Számvevőszék auditjának megállapításaira és a Bizottság véleményére is. Az auditjelentés megállapította, hogy a Bizottság összességében hatékonyan kezeli Szerbia előcsatlakozási támogatását. Az IPA támogatások felhasználása koherens stratégiai kereten alapul és a Szerbia csatlakozását előkészítő projektek kiválasztásának módszere fokozatosan javul. A vizsgált projektek végrehajtásával és fenntarthatóságával kapcsolatban azonban bizonyos hiányosságok állapíthatók meg. Ezen problémák kezelését a Bizottságnak Szerbiával közösen kell megoldania a jelentésben foglalt ajánlások szerint.
„A jelentés alapján Szerbia jó úton halad a felkészüléssel, ezért sem megalapozott az Európai Bizottság tavaly hivatalba lépett elnöke által képviselt bővítési visszafogottság” – hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás. Korai volt az Európai Parlament tavaly júliusi plenáris ülésén Jean-Claude Junckernek kijelentenie, hogy a következő öt évben nem kerül sor új ország csatlakozására. Az ilyen kijelentések következtében a tagjelölt országok csak távolodnak a közösségtől, illetve az ilyen megnyilvánulások nehezebbé teszik az országok előtt álló átfogó társadalmi és gazdasági reformok végrehajtását.
Szerbiának jelentős és nehéz intézkedéseket kell meghoznia, az országban bel- és igazságügyi, közigazgatási és közpénz-gazdálkodási reformot kell végrehajtani. A Számvevőszék külön felhívja a figyelmet a szerbiai területi decentralizáció kérdésére is. Az ország felkészülése, a hatékony és jó regionális irányítás, valamint a közösségi támogatások későbbi hatékony felhasználásának érdekében ugyanis elengedhetetlen a szerb hatóságok részéről a regionális hatáskörbe kerülő kompetenciák pontos meghatározása, egy ezt szolgáló stratégia kialakítása, továbbá ennek egy pontos menetrend szerinti végrehajtása.