Trianon-emlékülés a parlamentben

A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.

Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.

Nem revíziót – hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik – fogalmazott.

Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra.

Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről – mutatott rá a fideszes politikus.

 
Schmitt Pál beszédet mond az Országgyűlés Trianon-emlékülésén
 

„Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért” – fogalmazott.

Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.

Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, – „a múltat bevallottuk” és „rendeztük végre közös dolgainkat” – mondta.

Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.

A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: „Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk.”

Sólyom László: Szükségük van az anyaország segítségére a kisebbségi nemzetrészeknek

Sólyom László köztársasági elnök beszédében azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban.

Hozzátette, „magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében”.

Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország.

Véleménye szerint a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik, azaz megbízható, széles szakmai háttérre támaszkodik.

 

Sólyom László beszédet mond az Országgyűlés Trianon-emlékülésén
 

A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.

Mint mondta, a kilencven évvel ezelőtt aláírt békeszerződés szentesítette a történelmi magyar királyság felbomlását. Az I. világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége.

Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette.

Az államfő szerint a kulturális nemzetek léte tény. Úgy fogalmazott: a kulturális közösségek függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek.

Azt igénylik, hogy a politikai nemzetek ténylegesen tegyék lehetővé egységes kulturális közösségként való életüket, beleértve ebbe szoros kapcsolatukat a más országokban élő nemzetrészeikkel – tette hozzá.

Sólyom László közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.

Kiemelte: a magyar nemzet mai képét az határozza meg, hogy kilencven év alatt az anyaországot körülölelő magyar kisebbségi közösségek más-más utat jártak be. Hozzátette, a kulturális nemzet fogalma nem szűkül le a nyelvi és kulturális egység fenntartására.

A határon túli nemzetrészek számára az etnokulturális identitás mellett ugyanannyira életkérdés a gazdasági, a társadalmi és a politikai pozícióik kiépítése a többségi államban, vagyis a saját polgári társadalmaik működtetése – fogalmazott.

Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része.

Mint mondta, a követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.

Sólyom László szerint „a szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá”, szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Mint közölte, jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni Magyarországnak a szomszéd népekkel.

Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, „nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív” – fogalmazott.

Sólyom László kiemelte azonban azt: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Véleménye szerint „bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel, vagy másfelől jó gazdasági és személyes kapcsolatok – mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat”. Addig ugyanis a kisebbségi lét eredendő bizonytalansága fennmarad – teszi hozzá.

Az államfő, mint fogalmazott, azt a tanácsot és kérést közvetíti az Országgyűlésnek, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelvükön és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, és az együttműködés előnyeiről.

Sólyom László szerint ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában. „Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Német László: Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét

Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Trianon-emlékülésen pénteken a parlamentben.

A megyéspüspök ünnepi beszédében kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét.

„Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében. A Szent István-i örökség beteljesedése, hogy Magyarország ma az unió tagja, annak az uniónak, amely a második világháború borzalmai után született meg” – mutatott rá.

 
Német László beszédet mond az Országgyűlés Trianon-emlékülésén
 

Német László hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Arra, hogy nemzetünk erkölcsileg megújuljon, az ember felfedezzék a jó erejét életükben, a társadalomban, a gazdasági és politikai berendezkedésben, hogy a korrupció nem tartozik Isten tízparancsolata közé, hogy minden magyar gyermek élete fontos – mondta.

„Magyarország nem volt annyira magyar soha, mint a trianoni békeszerződés óta. (…) A határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjön, együtt érezzen és támogasson. Mi is csak ennyit tudunk megígérni – tette hozzá.

Az igazság szabaddá tesz benneteket – idézte a megyés püspök János evangéliumát, majd hozzátette: az igazságot meg kell ismerni, tanítani kell, elmélyíteni és továbbadni, azért, hogy ezáltal közösségi és személyes emlékezetünket meg tudjuk tisztítani. Ilyen módon kell keresni a békés együttlétet a szomszédos nemzetekkel – emelte ki Német László.

Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.

Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.

Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Schmitt Pál köszöntötte a megjelent korábbi házelnököket, a hazai kisebbségek képviselőit, és az EP-képviselőket.

Az MSZP jelezte, hogy távol marad az eseménytől, mert nem ért egyet azzal, hogy a frakciók nem kapnak szót, és külön tart trianoni megemlékezést pénteken a Liszt Ferenc téri Ady Endre szobornál.

Az emlékülés után, este hat órakor a Szent István-bazilikában ökumenikus mise lesz, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál.

Schmitt Pál május 18-án jelentette be, hogy a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-re parlamenti emlékülés megtartását kezdeményezi.

(MTI)