Hírek

Ünnepi megemlékezés Brüsszelben az 1848-as forradalomról

Ünnepi megemlékezés Brüsszelben az 1848-as forradalomról

2013. 03. 18.

A Himnusz eléneklését követően a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nevében Pelczné Dr. Gáll Ildikó mondott ünnepi köszöntőt. "Azt mondják a szabadságnak nincs nemzetisége.  Én azt mondom, van! Minden év március 15-én, amikor a világ sok országában, ahol magyarok élnek, s az emlékezők fejet hajtanak a szabadságharc hősei előtt tisztelegve, amikor egyszerre dobban meg mindannyiunk szíve a magyar szabadságért, akkor a szabadságnak van nemzetisége" – emlékeztetett. A néppárti politikus kiemelte: Köszönet tartozik az olyan  bátor nemzedéknek, mint a '48-as, amely a nemzetért  úgy  állt ki, hogy szabadságot kiáltott, utcára vonult, pontokba fogalmazta  céljait,  tárgyalni  kezdett  a hatalmasokkal, nemzeti kormányt alakított,  és  hozzáfogott az ország teljes gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének  átszervezéséhez. 

"Ma a szabadságért nem idegen katonai csapatokkal, hanem a gúzsba  kötő  adóssággal, s a nemzeti érdekeinkkel sokszor szemben álló környezettel kell megküzdenünk. Ma, az egykori jelszavak, mint összetartás, kitartás és hazaszeretet még mindig, vagy talán még inkább kiemelt jelentőséggel bírnak. A nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni, mindig is a bátrak erénye volt. Kiállni  a  nemzetért,  ma is következetes, szívós és összetartó munkát jelent.  Számunkra ezért a siker az lesz, ha gyermekeink számára lelkében is megújult Magyarországot teremtünk" – emelte ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó.
 
Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója ünnepi beszédében felhívta a figyelmet: 1848 márciusa nagyon különböző felfogású és világlátású embereket kapcsolt össze a szabadság igenlésében, és megteremtette a nemzeti egységet. Hangsúlyozta, hogy ma is a nemzetek közössége adja a fő keretet Európában a társadalmi törekvések érvényesítéséhez, és hogy a mostani, a korábbinál jóval nagyobb mobilitást lehetővé tevő körülmények közt különösen fontos a nemzeti önazonosság megőrzése a magyar diaszpórákban, köztük a kiemelkedő jelentőséggel bíró Brüsszelben, "Európa fővárosában".
 
A záróbeszédében Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet kiemelte: Az 1848-as magyar forradalmi ifjúság egy egyenjogúságon alapuló polgári államot akart. Egy olyan modern államot, ami polgárait szolgálja, amit a polgárainak felelős kormány irányít, ahol a törvényeket a törvényalkotó, a magyar Országgyűlés alkotja. A nagykövet úr beszédében egyben emlékeztetett és köszönetet mondott mindazért a segítségért és támogatásért, amelyet Belgium és a belga polgárok mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom során és azt követően a magyar menekülteknek nyújtottak.
 
Kovács Tamás Iván beszédében emlékeztetett: A szabadság és a szabadságjogok szeretete mélyen gyökereznek a magyar nemzetben. "Számunkra a szabadság nem csak jogokat jelent. Számunkra a szabadság az egység az összetartozás erős érzését jelenti. Az 1848-as forradalom és másfél évig tartó szabadságharc megteremtette a közösséghez tartozás felemelő érzését, mely szilárd morális alappal és erős karakterrel ruházta fel a nemzetet a huszadik századi nehézségek és megpróbáltatások során" – emelte ki.
 
Az ünnepségen Érdi Tamás Prima Primissima Díjas vak zongoraművész adott felejthetetlen koncertet válogatott Liszt, Bartók, Brahms, Chopin és Kodály művekből, amelyet a több száz fős tömeg vastapssal jutalmazott.
 
Az esemény a Szózat közös eléneklésével zárult.