Zárszámadási jelentések bemutatása a Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságban

Az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Számvevőszék és az Európai Bíróság zárszámadási jelentésének néppárti jelentéstevője a szakbizottsági vita során kiemelte, hogy az említett három intézmény esetén a pénzügyi ellenőrzés nem talált jelentős hiányosságokat. Az Európai Számvevőszék éves jelentésében csak az EKSZ gazdálkodásával kapcsolatban tesz egyetlen megjegyzést.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság az Európai Számvevőszékhez 47, az Európai Bírósághoz 54 és az Európai Külügyi Szolgálathoz 237 írásbeli kérdést juttatott el. Az érintett intézményekhez év elején megküldték válaszaikat és észrevételeiket az összesen 338 írásbeli kérdésre.

Deutsch Tamás mindhárom intézménynek megköszönte az írásbeli kérdésekre adott válaszokat, különösen, hogy a határidő nagyon rövid volt és a szakbizottsági kérdésekre való válaszadáshoz a 2012. évi pénzügyi gazdálkodás és működés adatainak részletes elemzésére volt szükség. Az érintett intézmények vezetőivel január hónapban lezajlottak a szakbizottsági eszmecserék, melyek több nyitott kérdésre is választ adtak.

Az Európai Bíróság 2012-ben 343 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzattal rendelkezett, ezen előirányzatok végrehajtási aránya 98,63% volt, magasabb mint 2011-ben. A jelentéstevő üdvözölte, hogy az Európai Bíróság 2012-ben több belső reformot is végrehajtott, létrehozták egy új, öt bíróból álló tanácsot és egy új, három bíróból álló tanácsot, valamint megváltoztatták a nagytanács összetételét. Ezek az intézkedések azonban még mindig nem elegendőek az ügymenet gyorsításához, hiszen az Európai Bírósághoz évről-évre rekordszámú új beadvány érkezik. Komoly kockázatot jelent a munka folytonosságára az is, amikor egyszerre több bíró mandátuma lejár és a Tanács nem újítja meg megbízatásukat.

Az Európai Bíróságnál a legfőbb problémát továbbra is a jelentős ügyhátralék, valamint a függőben lévő ügyek számának folyamatos növekedése jelenti. Mindezzel együtt úgy tűnik, hogy a nyitott ügyek számának növekedése 2011-ről 2012-re lassult és a Bíróságtól az írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján 2012-ről 2013-ra a "General Court" előtti nyitott ügyek számát minimálisan ugyan, de sikerült az intézménynek csökkentenie. Nem mondható el ugyanez a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság esetén, amelyeknél nőtt a függőben lévő ügyek száma és csökkent a 2012-ben lezárt ügyek száma 2011-hez képest.

A jelentéstervezet sürgeti a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a függőben lévő tervezetet, mely további törvényszéki bírók kinevezésére tesz javaslatot és hozzájárulhatna a gyorsabb ügymenethez és a függőben lévő ügyek számának csökkentéséhez. Az intézménynél 2012-ben dolgozó majd kétezer személy közel fele (47,3%) foglalkozik fordítással és tolmácsolással. Ez az arány magasabb, mint bármely más intézménynél és rendkívül költséges adminisztratív kiadásokhoz vezet. Mindenképpen szükség lenne az Európai Bíróság által valamilyen stratégiát kidolgozni arra, hogy a jövőben racionalizálni és csökkenteni lehessen a fordítási és tolmácsolási költségeket.
 
Az Európai Számvevőszék ellenőrzését külső könyvvizsgáló végezte, amelynek alapján elmondható, hogy a 2012. évről készített pénzügyi jelentés valós és hű képet ad a Számvevőszék pénzgazdálkodásáról és a beszámolót a külső könyvvizsgáló rendben találta. Az intézmény 2012-ben 137 millió euró összegű kötelezettségvállalással rendelkezett és a költségvetés végrehajtási aránya 96%-os volt.

 A Számvevőszék jelentősen csökkenteni tudta a különjelentések elkészítéséhez szükséges időt, míg 2008-ban még több mint két évet vett igénybe egy különjelentés elkészítése, addig 2012-re ehhez már csak 20 hónapra volt szükség. Az intézmény célja, hogy másfél évre csökkentse az egyes különjelentések elkészítéséhez szükséges átlagos időt.
Jelentős a különbség az intézmények által kiszámított egy oldalnyi fordításra eső költségek összegében. Az Európai Bíróság egy oldal fordítását átlagosan 98 EUR-ért tudja elvégezni, míg ez a költség az Európai Számvevőszéknél átlagosan 246 EUR. Az Európai Számvevőszéknél ezen túlmenően az Unió egyes hivatalos nyelvei közötti fordítási költségeknél is jelentős különbségek vannak. A zárszámadási jelentéstervezet felhívja az érintett intézményeket, hogy alkalmazzanak egységes számítási metódust a fordítási költségek kiszámításánál, lehetővé téve azt hogy a mentesítési hatóság össze tudja hasonlítani az egységnyi fordítási költségeket.

A jelentéstervezet kéri a számvevőszéket, hogy az éves munkaprogramjának elkészítésekor jobban vegye figyelembe az Európai Parlament és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság politikai prioritásait. Szerepel a mentesítési jelentéstervezetben az is, hogy az intézményen belül a földrajzi egyensúly további erősítésére van szükség, különösen a magasabb beosztásokban alulreprezentáltak az elmúlt 10 évben csatlakozott országok.

2012 során a Számvevőszék az Európai Csalás Elleni Hivatalnak átadott 16 feltételezett vagy lehetséges csalási esetet. Ezek közül az OLAF 9 esetben indított nyomozást. Sajnos nem áll rendelkezésünkre egyik intézmény esetén sem információ arra vonatkozóan, hogy az OLAF nyomozások milyen eredménnyel zárultak. A mentesítési jelentéstervezetek felhívják az érintett intézményeket, hogy a következő éves jelentésükben szerepeltessék azt, hogy a már lezárult OLAF nyomozások milyen eredménnyel zárultak.

A Külügyi Szolgálat önálló működésének második éve volt 2012, amikor is összesen 3.376 fő dolgozott kötelékében, ebből 1.467-en Brüsszelben és 1.909-en a 140 Delegációban (közülük 1.116 fő helyi alkalmazott). Az intézmény évi 488,6 millió euróból gazdálkodik, ezt egészíti ki az Európai Bizottság további 268 millió euróval, amit a delegációkban dolgozó közel 1.500 bizottsági munkatársak, valamint a közel 2.000 bizottsági helyi alkalmazott után fizet az EKSZ-nek. Ezt összeadva az EKSZ központjában és a Delegációkban a bizottsági dolgozókat és a helyi alkalmazottakat is beleszámítva összesen közel 7.000 fő dolgozik.

Az intézmény költségvetésének végrehajtási aránya a központban, mind a Delegációkban 99% feletti. Az Európai Számvevőszék éves jelentése alapján az ellenőrzés nem talált jelentős hiányosságokat a Külügyi Szolgálat 2012. évi gazdálkodásával kapcsolatban. Az EKSZ-nél egy megjegyzést tett a Számvevőszék, miszerint továbbra is hiányosságok állnak fel a dolgozóknak juttatott szociális támogatások (pl.: családi pótlék) kezelését illetően, ez már az előző évi zárszámadásnál is probléma volt. A Szolgálat egy automatikus rendszert dolgozott ki, melyen keresztül a dolgozók tagállami családi támogatásai automatikusan megjelennek a Szolgálat rendszerében, ennek a rendszernek a kiépítése azonban nagyon lassan valósul meg, ami miatt várhatóan a következő években is probléma lesz ezekkel a juttatásokkal.

A jelentéstevő üdvözölte, hogy a Szolgálat 2013 nyarán elérte a Rendeletben a Szolgálat kötelékében dolgozó tagállami diplomaták arányára meghatározott egyharmados arányt, azonban az utóbbi tíz évben csatlakozott tagállamok a menedzseri és az annál magasabb szinteken továbbra is alulreprezentáltak, csak 14%-ot képviselnek, miközben az Unió lakosságának 21%-a lakik ezekben a tagállamok. Különösen alacsony az elmúlt tíz évben csatlakozott tagállamok aránya a 131 küldöttségvezetői álláshelynél, amelyekből csak 20-at töltenek be. Fontosnak tartottam a jelentésben kiemelni azt is, hogy az újonnan felvett EKSZ-alkalmazottaktól követelje meg nyilatkozat kiadását arra vonatkozóan, hogy korábban nem dolgoztak hírszerzési szolgálatoknak.

Deutsch Tamás kiemelte, hogy az EKSZ-nél dolgozók számának dinamikus növekedése ellenére 2012 és 2013 során összesen egy személy került felvételre a Külügyi Szolgálathoz az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által kiírt versenyvizsgán elért eredményeinek köszönhetően.

A Szolgálat működési és adminisztratív költségei vetették fel messze a legtöbb kérdést a zárszámadási eljárás során. Jelenleg is kapcsolatban vagyok a Szolgálattal az ingatlangazdálkodással kapcsolatos további kérdések tisztázásának céljából. Azt gondolom, hogy az Európai Unió legújabb intézményének gazdálkodása vonatkozásában lehetséges a legtöbb megtakarítást és racionalizálást elérni.

Deutsch Tamás megköszönte a Számvevőszéknek, az érintett intézmények vezetőinek, a CONT titkárságnak és képviselőtársaimnak a zárszámadási eljárás során nyújtott segítséget és konstruktív együttműködést. A jelentéstervezetekről március 18-án szavaz a szakbizottság és várhatóan áprilisban kerülnek az Európai Parlament plenáris napirendjére.