A berlini fal ledöntése az európai népek szabadságszeretetére emlékeztet

A 25 évvel ezelőtti rendszerváltoztató mozgalmak felszabadították az addig szovjet megszállás alatt működtetett totalitárius rezsimekben elő embereket. A diktatúrák vége megnyitotta a lehetőséget, hogy ezek a népek a szabadságot, az önállóságot, az európai utat válasszák. Magyarország – a felszabadult országok közül elsőként – a demokratikus értékek, az európai integráció mellett tette le a voksát. Míg a magyarok szabadságszeretete 1956-ban véres megtorláshoz, 1989-ben egy nehéz, de békés átalakulási folyamathoz vezetett. 25 évvel a berlini fal ledöntése után is meggyőződésünk, hogy a közösen választott út helyes volt, az európai országok pedig továbbra is egy olyan közösségben képzelik el jövőjüket, melynek alapja a szabadság és az egymás iránti tisztelet.

Az Európai Parlament néppárti német delegációja november 11-én tartotta ünnepi megemlékezését a 25 évvel ezelőtti eseményekről.

Deutsch Tamás ünnepi beszédet mondott az eseményen és kiemlte, hogy "1989. november 9-én a berlini fal leomlásával megnyílt az út a kettészakított Németország újraegyesítése előtt, ami nem csupán a német, de a világtörténelemben is egy korszak lezárását és egy új korszak kezdetét jelentette."

A fideszes képviselő Magyarország szerepét is megemlítette a német újraegyesítés folyamatában: "A berlini fal leomlásában, a határnyitásban nagy jelentősége volt az 1989. augusztus 19-én a magyarországi Sopron közelében rendezett páneurópai pikniknek. A békés demonstráció során a pikniken résztvevő keletnémet állampolgárok tömegesen, több mint hatszázan, lépték át a világot keleti és nyugati részre osztó határt, a vasfüggönyt. A páneurópai piknik jelentőségére utal, hogy az esemény húszéves évfordulóján, 2009. augusztus 19-én, Angela Merkel kancellár így nyilatkozott: "A németek nem feledkeznek meg arról, hogy Magyarország ilyen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma mindannyian szabadságban élhetünk." Hiszen a páneurópai pikinikkel, a kancellár asszony szavaival, "visszafordíthatatlanul megnyílt a szabadság kapuja". Három héttel később, szeptember 11-re virradóra Magyarország véglegesen megnyitotta az NDK-állampolgárok előtt az osztrák határt, november 9-én pedig leomlott a berlini fal."

A fideszes képviselő visszaemlékezett az 1989-es augusztusi prágai tüntetésekre is, melynek keretében augusztus 21-én több tízezer ember tüntetett Prágában a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968-as csehszlovákiai beavatkozásának évfordulóján a rogyadozó kommunista rendszer ellen. Deutsch Tamás elmesélte azt is amikor őt, mint a tüntetés egyik szervezőjét néhány társával együtt klasszikus kirakatper keretében bíróság elé állították majd börtönbe zárták hivatalosan a közrend megsértéséért, a valóságban azonban azért, mert szabadon véleményt mertek nyilvánítani a kommunista diktatúrával szemben – zárta beszédét Deutsch Tamás.

Az augusztusi magyarországi eseményeket ma is úgy tartják számon, mint a rendszerváltoztatás folyamatának és a berlini fal leomlásának egyik első lépését.
 
Az Európai Parlament a november 12-i plenáris ülés keretében emlékezett meg a berlini fal ledöntéséről.