Brüsszeli országimázs: Európa rólunk beszél

A magyarországi alkotmányos helyzetről vitáznak szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) képviselői. Sajtóinformációk szerit Orbán Viktor miniszterelnök kedden a helyszínen lesz, de a vitában nem vesz részt, mert Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére utazik. Pedig nem lenne tőle szokatlan, ha venné a kesztyűt: már többször állt Brüsszelben a bírálatok kereszttüzében – sikerrel.

Miért a fokozott figyelem Európa fővárosában hazánk iránt? Hogyan lett főszereplő például Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alapvető jogokért felelős biztosa a magyar sajtóban? Kik formálják a Magyarországról kialakított képet, és hogyan teljesítenek az elmúlt években? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Brüsszelben, az EP-ben, ahová a fideszes Deutsch Tamás, a dél-alföldi régió képviselője hívta meg a Csongrád megyei médiumok újságíróit.

Már nem akarunk kicsik lenni

Kellene egy kis csönd körülöttünk – vallja a brüsszeli állandó képviselet szóvivője, Hajdú Márton. Ezer újságíró, 3000 lobbista között kell helytállnia a brüsszeli információs versenyfutásban – amelyben legtöbbször csak reagálni lehet az eseményekre, és a hírverseny sok pontatlanságot is eredményez. A kormány kommunikációjának előretolt bástyájaként az 50 legbefolyásosabb újságíróval személyes kapcsolatot ápol. De nem könnyű a helyzet, mert – Panyi Miklós, az Európai Néppárt magyar sajtótanácsadója olvasatában – a "kincset érő" információs csomópontokat nagyobb részben birtokolja a baloldal, a konzervatívok pozíciói gyengébbek.

2010-ben a magyarországi ellenzék súlyos választási vereséget szenvedett. Európai rekord, hogy lényegét tekintve azóta is változatlan a magyar polgárok pártpreferenciája: 79 hónapja a Fidesz vezeti a népszerűségi listákat. Az ma az ellenzék tapasztalata: otthon kevés a muníció. Az ország határain kívülről érkező nyomással próbálja pótolni itthon hiányzó erejét – ezzel magyarázza Deutsch Tamás, hogy Magyarország 23 éve "ügy" az Európai Unióban. Szerinte sok kritikust szerzett Orbán Viktor kormánya azzal is, hogy végre szakított a "merjünk kicsik lenni" felfogással, amely korábban jellemezte hazánk európai szerepvállalását.

 Leszámolhatunk a sztereotípiákkal

Egész pályás támadás indult ellenünk, erre 2004, tagságunk kezdete óta nem volt példa. De van pozitív hozadéka is annak, hogy ez így alakult: leszámolhatunk például azzal a sztereotípiával, hogy az európai politika emelkedettebb stílusú, magasztosabb célokért küzd. Egy frászt! Az európai politika pontosan úgy működik, mint a magyar: pártpolitikára épül, választott képviselők torzsalkodnak egymással – fogalmaz az EP-képviselő.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes több interjújában is arra utalt az elmúlt napokban: bő egy évvel az EP-választások és öt hónappal a németországi voksolás előtt az európai baloldala Magyarországon keresztül akarja támadni az európai jobboldalt, "hangulatkeltés" zajlik hazánk ellen.

A Fidesz a jogállamiságot sértő tevékenységét elsőként nem a baloldal,hanem az európai jobboldal kifogásolta: 2010 végén, 2011 elején a német kormány és az akkor még jobboldali francia kormány. Hasonlóképpen a márciusi alkotmánymódosítást is Angela Merkel kancellár és a bajor parlament jobboldali elnöke, Barbara Stamm kritizálta. Felfokozott érdeklődés tehát van, összeesküvés nincsen- kontráz Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, aki elektronikus levélben válaszolt kérdéseinkre. Az általunk megkérdezett brüsszeli magyar újságírók, szakértők – akik kérték, nevüket ne írjuk le – szintén arra figyelmeztettek: az EB-ben túlsúlyban vannak a néppárti, azaz a Fidesz pártcsaládjába tartozó politikusok, mint a magyar ügyekben legtöbbször megszólaló José Manuel Barroso EB-elnök, Nelie Kroes alelnök és Viviane Reding biztos is.

 Hátul kullog az éltanuló

Egy Brüsszelben dolgozó magyar újságíró szerint "a kormány nem éppen konvencionális, az európai konszenzussal, bölcsességgel és sokszor szabályokkal szembemenő politikájával és intézkedéseivel vívta ki"az európai ellenállást, míg egy több évtizedes tapasztalattal bíró szakértő "a magyar kormány paranoiáját és állandó konfliktuskeresését" nevezi meg a Brüsszellel folytatott harc okaként, amely szerint azért szomorú, mert "mi, magyarok tényleg éltanulók voltunk, és ma már inkább a legutóbb csatlakozott Románia és Bulgária társaságában említenek minket", az eminensek immár az észtek, a lettek és a lengyelek. Hozzáteszi: a negatív változás Magyarország nemzetközi és uniós megítélésében már a szocialista kormány idején megdőlt, ám akkor alapvetően az ország gazdasági teljesítményéhez kapcsolódóan.

De kiemelte, fontos különbséget tenni: a brüsszeli véleményformálók – képviselők, biztosok, diplomaták, tagállami politikusok – a magyar népről általában jó véleménnyel vannak, tisztelik és becsülik hagyományait, ismerik történelmét. Ha bármely kormány ellenszenvet érez Brüsszelben, az neki, és nem népének szól.

 Slágertémák. A nyilvános és folyosókon folytatott, szűk körű vitákban a magyarországi demokrácia és szólásszabadság helyzete, a rasszizmus és antiszemitizmus, a gazdasági helyzet és a negyedik alkotmánymódosítás kerül elő leggyakrabban. Utóbbiról várhatóan júniusban mond véleményt a Velencei Bizottság, az Európa Tanács tanácsadó szerve, de vizsgálódik a kérdésben az EB is. A tét nem kicsi: a bizottság akár uniós forrásokat is megvonhat, sőt javasolhatja az ország szavazati jogának korlátozását is – erre nem volt még példa az Unió történetében.

 Folyosódiplomácia

Deutsch Tamás szerint a kritikákkal az a gond, hogy sok igazságtalanságot tartalmaznak, konkrét állításokat azonban nem. Ki-ki vérmérséklete, politikai indulata szerint frázisokat pufogtat: Magyarországon véget ért a demokrácia, diktatúra van. Képviselőként azt tehetjük, hogy liftben, bizottsági ülés előtt a folyosói diplomácia eszközeit használva beszélgetünk, és a leegyszerűsítő felvetésekkel ellentétben a tényeket ismertetjük – írja körül országimáz-feladatait a képviselő, aki szerint a félreértések alapja az, hogy a véleményformálók elsősorban sajtóhírek, cikkek alapján alakítják ki álláspontjukat, ezek pedig sok esetben félrevezetők lehetnek. Brüsszeli forrásaink árnyalják a képet: szerintük a bizottság – a profi médiafigyelés mellett – számos forrásból tájékozódik: az EU budapesti képviseletétől, a Brüsszelben különböző politikai-szakmai területeken foglalkozó magyar tisztviselőktől, hazánk brüsszeli EU-képviseletétől, kormányzati és ellenzéki tényezőktől,, cégektől és érdekképviseletektől is gyújt információkat. Tabajdi Csaba hozzáteszi: "az Orbán-kormány egyik többszörösen megbukott érve volt az, hogy külföldön nem érthetik a magyar eseményeket, törvényeke,t hiszen nem is beszélik a nyelvet". – Számos külföldi médiumnak van tudósítója, illetve tart fenn képviseletet Magyarországon, akik első kézből értesülnek az eseményekről. Többen közülük beszélnek is magyarul. Ezenkívül bármilyen törvény vagy törvényjavaslat szövege pillanatok alatt magyarra fordítható az európai és a nemzetközi intézményekben dolgozó sok ezer magyar segítségével – ők nem politikusok, hanem köztisztviselők, tolmácsok, tanácsadók.