Deutsch digitális konzultációt akar a netadóról

A középiskolásokból álló Nemzetközi Kör egy asztalhoz ültette Deutsch Tamást és Meszerics Tamást, a Fidesz és az LMP európai parlamenti (EP) képviselőit. Az Európa Pontban tartott pénteki rendezvényen a saját munkájuk jelentőségéről, nyugat-európai felsőbbrendűség-tudatról és a netes konzultációról beszélgettek. Meglepően sokmindenben azonos véleményen volt a két politikus.

„Nem mindig tűnik nagy jelentőségűnek”

Mindketten egyetértettek, hogy – mint Meszerics fogalmazott – az Európai Parlamentben végzett munka „nem mindig tűnik nagy jelentőségűnek”. Deutsch Tamás szerint ennek az az oka, hogy habár az EP „véresen komoly” kérdésekkel foglalkozik, mint például az EU költségvetése vagy a legtöbb pénzt megmozgató közös agrár- és kohéziós politika, megmaradt az a hagyomány is, hogy az EP-képviselők kismillió ügyben állást foglalnak, deklarációkat fogadnak el, melyeknek nincsen jogi kényszerítő erejük.

Az EP sokáig csak „a bojt volt az EU csinos papucsán”, csak fokozatosan vált társ-jogalkotóvá az „Európai Tanács, az állam- és kormányfők alkotta testület” mellett, magyarázta Deutsch Tamás. (Nem vagyunk benne biztosak, hogy nem az Európai Unió Tanácsára gondolt, amelyik tagállami miniszterekből áll, és valóban társ-döntéshozó szerv a Parlament mellett. Az állam- és kormányfőket összefogó Európai Tanács egy politikai iránymutató testület – a szerk.)

Meszerics Tamás annyival árnyalta a képet, hogy a külügyi bizottság, ahol ő dolgozik, éppen deklarációkkal foglalkozik, és ezeknek – számára is meglepő módon – tényleg van foganatjuk az EU-n kívül. Néha az „ezoterikusnak tűnő” témákban tett jelentésekre is nagyon hamar érkezik reakció.

Lenézés és öröm Nyugatról

A fideszes politikus szerint azért nem felhőtlen a viszony az EP-s képviselőcsoportokon belül, mert az új tagállamok képviselőinek „egy bizonyos nyugat-európai felsőbbrendűség-tudattal” is meg kell küzdeniük kollégáik részéről. Egyben megragadta az alkalmat, hogy a fiatalokból álló hallgatóságot arról győzködje: „a részleteket tekintve nem feltétlenül igaz”, hogy Nyugat-Európában jobb az élet.

Meszerics Tamás viszont arról beszélt, a Zöldek kétségbeesetten dolgoztak, hogy végre jöjjön valaki közéjük az Elbától keletre eső országokból, ezért boldogan fogadták őt is.
Megint egyet fogunk érteni

A nemzeti összefogás szempontjából derűlátásra adhat okot, milyen sokszor értett egyet a két politikus. Ilyen kérdés volt például az EU világhatalmi potenciálja (gazdasági óriás – politikai törpe) vagy intézményrendszere (elismerték, hogy nem tökéletes, de mindketten védték). Beszédes, hogy Meszerics Tamás az alábbival vezette fel az egyik gondolatát: „megint egyet fogunk érteni”.

A fideszes politikus következő mondata is mellétalált: „kommunista [magyar EP-képviselő] is van, csak más frakcióban ül!” Úgy tűnt, a túlnyomórészt a rendszerváltás után született hallgatóságot nem mozgatta meg a komcsizás, mert másodpercekig csönd következett, mire Deutsch Tamás végül hozzátette, hogy „ezt nem bírtam magamban tartani”.

Érdekesebb kérdés az, hogy milyen az együttműködés a más-más politikai táborokba tartozó magyar EP-képviselők között. Deutsch Tamás megerősítette azt, amit korábban mi is írtunk: semmilyen. Szerinte ennek nyilván oka van, és „nem hullajt érte krokodilkönnyeket”. Elismerte, hogy néha nem ártana együttműködni, de addig, amíg otthon egy kanál vízben is megfojtanák egymást, nehéz lesz közösen dolgozni. A baloldali táborban ráadásul nincs nagy súlyuk az MSZP-s és DK-s képviselőknek. Mikor Jávor Benedeket a liberálisokhoz sorolta volna, Meszerics Tamás kijavította, hogy az LMP-t faképnél hagyó képviselő ugyanúgy a Zöldek közt ül, mint ő.

A Jobbiknak nem sok szava van

A függetlenek közt ülő jobbikosoknak túl sok beleszólásuk nem lehet a politika irányításába, állították mindketten. Például a „bizonyos szempontból komoly szakmai felkészültséggel rendelkező Kovács Béla honnan tudná, hogy az EP bizottságaiban tárgyalt dossziékban miről van szó?” – tette fel a kérdést Deutsch Tamás.

Meszerics is kiemelte, hogy a szakbizottsági munkán dől el minden, és aki ebből kimarad, „partra vetett halként” semmi befolyást nem gyakorolhat a végeredményre. Marad neki a plenáris ülésen a kiszólogatás.
Kímélték Navracsicsot

Az éppen ma megalakuló új Európai Bizottságról is szó esett, amelybe Magyarország Navracsics Tibort jelölte. Őt párttársa abszolút a legfelkészültebb jelöltek közé sorolta, és úgy vélte, Navracsicsot egy politikai meccsbe kavarták bele. „A magyar baloldal azt akarta, hogy nem szakmai, hanem politikai okokból leverje a magyar jelölt a lécet. A végeredmény mutatja, kinek a politikai törekvése járt sikerrel” – jelentette ki Deutsch Tamás.

Beszélgetőtársa se próbált belerúgni a sokat támadott magyar biztosba. Jelezte: nem jó, ha presztízskérdés lesz abból, hogy ki lehet-e rakni bárkit az Európai Bizottságból. Hozzátette azt is, hogy nem csak egy jelölttel volt probléma, és hogy nem volt muszáj mindenkinek megszavaznia az új Bizottságot. Ő sem tett így.

„Ha Alaptörvényt lehetett iPaden írni…”

Deutsch Tamást az internetről szóló, a „a távközlési adó tervezett technikai kiterjesztésével” kapcsolatban indult nemzeti konzultációról is megkérdezték, amelyet – mint aznap kiderült – ő vezethet. Szerinte az állandó utazgatással járó európai parlamenti munka nem akadályozhatja majd a feladatában. „Digitális kérdésekről digitális előkészítés” – tette hozzá, amikor a részletekről firtatták. A most szokásos kérdőíves levelezgetés helyett azt szeretné, ha jóval olcsóbban, digitális formában zajlana le a konzultáció. (Erről pénteken nekünk is nyilatkozott, de akkor még nem volt ennyire határozott az elképzelése.) „Ha Alaptörvényt lehetett iPaden írni, akkor ezt is meg tudjuk oldani.”

EUROLOGUS