Deutsch Tamás március 15-i ünnepi beszéde Békéscsabán

Március 15-e nem a naptárban van, nem is a történelemkönyvekben, hanem a szívünkben.A személyes és a közös szabadságunk ünnepe. A szabadság személyes ügyünk. A szabadság közügy. A legszemélyesebb közügy. Mi magyarok ösztönösen, ahogy manapság européer értelmiségiek által divatos fogalmazni, genetikusan szabadságszeretőek vagyunk. Szent István, Aranybulla, tatár, török elleni küzdelmünk. Dózsa, Rákóczi, 48, 56. Piros betűs ünnep. Piros, mint a vér színe. Szívünket, érzéseinket, szolgálatunkat, ha kell véráldozatunkat mutatja. Szabadságharcosok vagyunk. A zsarnokság, a diktatúra, az elnyomás képviselői szabadságküzdelmeinket mindig lázadásnak, felségárulásnak, ellenforradalomnak állítják be. Rólunk, magyarokról alatvalóként, a szabadságot veszélyeztetőként beszélnek. A márciusi ifjak 12 pontja egy olyan polgári állam megteremtését követelte, amelyben mindenkinek egyforma jogai és egyforma kötelességei vannak. Egy olyan modern államot, amely szolgálja polgárait: amelyet felelős kormány kormányoz, amelynek törvényeit felelős országgyűlés hozza, amelynek eltartásáról közteherviselés gondoskodik, amelynek védelmét nemzeti őrsereg látja el. 48 forradalma és szabadságharca közös európai értékekért folytatott küzdelem volt. Legyen béke, szabadság és egyetértés – hangzott a 12 pont felvezetése. A szabadság mindannyiunké, a szabadság nélkülünk nem létezhet. Nehéz időket élünk: sokféle gonddal birkózunk. Magyarország megújításának nehéz és hatalmas munkáját végezzük rendkívüli nehézségek között. Bármilyen nehéz időket is élünk, nem mondhatunk le a szabadságról, nem mondhatunk le jogainkról, Ne feledjük: a szabadság út, amin járni kell. Ígéret és lehetőség, amit valóra kell váltani. A szabadság kötelesség, magunkkal és közösségünkkel szembeni kötelesség, amit teljesítenünk kell. A szabadság élet, amit élni kell. A szabadság örökség, amit tovább kell adni. Ezen az úton csak közösen járhatunk, ezt az ígéretet csak együtt válthatjuk valóra, ezt az életet csak együtt élhetjük meg. Más szóval: csak együtt lehetünk szabadok. Nem szabad felednünk: összetartozunk. Összetartozunk: mert az előttünk járónemzedékek megfizették a szabadság árát. Összetartozunk, mert a szabadság közös feladatunk: életünk dönti el, hogy mit adhatunk tovább belőle.