2014. 06. 03.
Az európai parlamenti választások eredményei nem adtak választ minden kérdésre. Egy héttel a voksolás után még nem tudni, ki lesz majd az Európai Bizottság következő elnöke, és könnyen lehet, hogy heteket kell várni a döntésre. Erről Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő beszélt az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap este.
Mint mondta, a 2009 decemberében hatályba lépett lisszaboni szerződés rendelkezik arról, hogy a bizottság elnökének megválasztásakor az EP-választások eredményét is figyelembe kell venni. A politikus szerint ez meg is történt, hiszen a néppárt győzött, ahhoz pedig ragaszkodnak, hogy ebből a pártcsaládból érkezzen a jelölt, ám abban már nincs ekkora egyetértés, hogy a néppárt csúcsjelöltjének, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnöknek kellene betöltenie ezt a tisztséget.
"Az Európai Bizottság elnökére személyi javaslatot az Európai Tanács tesz majd, a jelölt megválasztásához minősített többség kell, de az, hogy ez kinek a személye körül alakul ki, a következő hetekben dől el" – fogalmazott Deutsch Tamás.
A politikus kérdésre válaszolva kifejtette: a Fidesz-KDNP legfontosabb feladata az lesz a következő ötéves ciklusban, hogy folytassák azt a munkát, ami "láthatóan kiérdemelte a polgárok igen nagy százalékának támogatását". Állítása szerint ez a magyar érdekek következetes képviselete.
Példaként említette, hogy az egyik legjelentősebb közös ügy, a regionális fejlesztési politika esetében akadtak olyan markáns indítványok, amelyek Magyarország számára kedvezőtlen következményekkel jártak volna.
"Ekkor mi azt mondtuk, hogy nemcsak az a probléma, hogy összeurópai szempontból is kérdésesek ezek az elképzelések, hanem az is, hogy kevesebb uniós forrás érkezett volna Magyarországra. Mi azonban a szakmai és politikai vitákat vállalva eredményesen álltunk ki a magyar érdekek mellett" – hangsúlyozta. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az aktuális uniós pénzügyi ciklusban az egy főre jutó támogatások összegét tekintve Magyarország a 28 tagállamból a második helyen áll.
Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő egyéni és közösségi kisebbségi jogokat deklarál, ám ezek érvényesülése, működtetése hagy némi kívánnivalót maga után. A politikus úgy véli, kettős mérce érvényesül a kontinensen, hiszen Nyugat-Európában – lényegüket tekintve – jól tudnak érvényesülni ezek a jogok, ám Közép-Kelet-Európában ettől még messze vagyunk. Mint mondta, az autonómia megoldást jelenthet, és ennek érvényesüléséért küzdenek majd.