Facebook és politika: Oszd meg és uralkodj! – Figyelő

Nyilatkozatháborút és adatvédelmi vizsgálatot váltott ki az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség Facebookon (FB) indított adatgyűjtése idén márciusban. Az adatvédelmi ombudsmanhoz érkezett állampolgári bejelentés megkérdőjelezte az akció jogszerűségét. Szerinte a politikai nézetekre vonatkozó információk illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és a felhasználók gépére akár egyedi azonosító szoftvert is képesek telepíteni, amely ellenőrizetlenül tud személyes adatokat gyűjteni a felhasználókról. Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása azóta már megnyugtatta a kedélyeket: nem törvénytelen a módszerük, de bizonyos pontosításokra, különösen a beleegyező nyilatkozat tekintetében, szükség van. Ám a példa jól mutatja, a közösségi média fontos szereplője lesz a következő választásoknak. Ráadásul nem csak választókat lehet így szerezni: a csecsen elnök nemrég jelentette be, hogy egyik miniszterét Instagram-követői közül választotta ki.

KEVÉS PÉNZBŐL

„A politikai pártok, ahogy a nagy cégek is, azért adnak FB-jelenlétükre, különítenek el erre büdzsét, mert az embe-rek egész egyszerűen ott vannak” – vallja a cégek közösségi megjelenésével foglalkozó Karmamedia ügyvezetője, Sándor Szabolcs. Ráadásul ezen a felületen nagyobb bizalommal is fordulnak a cégek, pártok felé. Magyarországon jelenleg a legnagyobb közösségi médiafelületnek, a Facebooknak 4,4 millió aktív felhasználója van.
Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) közelmúltbéli példája mutatja legjobban, mire képes a jól hasz-nált közösségi médiás kommunikáció. A 2010-ben civil kezdeményezésként induló mozgalom pillanatok alatt szám-talan követőt szerzett, ráadásul virtuális támogatóit ki is tudta vinni az utcára, a tüntetéseire. „Ez a kommunikációs forma kiváló eszköz és persze egyfajta kényszermegoldás is a kevés anyagi forrással rendelkező közösségek, akti-visták számára, amelyek csak így tudnak bekerülni a mainstream médiába” – mondta a Figyelőnek Darányi András. A Milla FB-aktivitását a kezdetektől kezelő kommunikációs szakértő hozzátette: a Milla indulása egyáltalán nem egy tervezett akció volt. Darányi szerint a sikerhez mindenképp hozzájárult az is, hogy a közmédia kormánykézbe kerü-lése és a kereskedelmi sajtó „lefenyítése” után az őket támogatók számára a közéleti információforrás a továbbiak-ban inkább volt a közösségi, mint a hagyományos média. Az FB azonban csak egyetlen eszköz a kezükben, és ott is valódi, aktív közösséget kellett építeniük. Ez kétségtelenül könnyebben ment úgy, hogy a Facebook fő bázisa és az övék (a 19–35 évesek) gyakorlatilag egybeesik.

A szakember úgy véli, a közösségi médiában folyó politikai kommunikáció sem tér el az eddig ismertektől: egy ideig közösség- és márkaépítés folyik, majd egy ponton ezeket az értékeket át kell konvertálni bizalommá és szavazatok-ká. Így dől el, ki hogyan végezte a munkáját. A médium másik sajátossága, hogy „gyorsan felejt”, így bátran lehet rajta kísérletezni. Újdonság az is, hogy a képmegosztás egyszerűsége óta a mémszerű vizuális üzenetek uralják a Facebookot. A Milla itt terjesztett egyik képe például, amelyen a 2006-os tüntetőket és a Fidesz-székház 2013-as elfoglalóit vetette össze, félmillió embert ért el. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni – figyelmeztet Boros Tamás, a politikai kommunikációval foglalkozó Policy Solutions igazgatója. „A nyerő kombináció mindenképpen az, ha egy a közösségi médián keresztül létrejött tartalom, üzenet be tud kerülni a hagyományos médiába, mert több tíz- vagy százezer fő elérése nagy dolog a Facebookon, de még mindig messze elmarad a ke-reskedelmi televíziók vagy a vezető hírportálok által elérhető tömegtől” – mondja.

AMERIKAI ELŐKÉP

Nem csak az anyagiak hiánya késztethet egy pártot a közösségi média intenzív használatára. Már a 2010-es válasz-tásokon is erős jelenléte volt ezeken a csatornákon a Jobbiknak; és a hagyományos sajtóból sokszor kiszoruló szél-sőjobb pártnak manapság is ez az erőssége. Külföldön egyébként nem ritka, hogy a kommentelőknek pénzt fizetnek munkájukért a pártok vagy politikusok, az általunk megkérdezett kommunikátorok szerint ez Magyarországon legfel-jebb kampányidőszakban valószínű.

Barack Obama 2008-as kampánya adta a legnagyobb lökést a közösségi csatornákon való kommunikáció felé, amikor az amerikai elnök győzelme után kijelentette, sikerét a közösségi médián keresztül gyűjtött szavazatoknak köszönheti. „Ezzel üzent az internethasználó trendi fiataloknak, és ezzel lett trendi ő maga is. Már nem is az volt a fontos, hogy hány szavazatot köszönhetett a Facebooknak vagy a Twitternek, hanem az, hogy erről nyilvánosan beszélt” – utalt vissza a kezdetekre Boros Tamás, aki az előző magyarországi választások idején több jelöltnek is segített közösségi kampányokban. Azt mondja, emlékszik a pillanatra, amikor azért drukkolt, hogy a magyar politi-kusok is intenzíven kezdjék használni a közösségi csatornákat, ma már azonban sokszor azt kívánja, bárcsak ne tennék. „A magyar politikusok zöme saját maga kommunikál ezeken a fórumokon, pedig ez is komoly kommunikáci-ós, stratégiai felkészülést igényel. Olyan, mintha a politikus egy kézi kamerával nekiállna lefilmezni saját kampány-filmjét” – von párhuzamot. Szerinte, ha beindul a kampány, sok botrány lesz abból, hogy a magyar politikusok ma-guk posztolnak, ráadásul úgy, mintha a barátaik körében lennének, és arról értekeznek, milyen autót vennének, vagy hová ruccantak ki a múlt hét végén.

MAGÁNEMBER VAGY POLITIKUS?

Nem érzi ezt az ellentmondást Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki 2011 óta rendszeresen használja a Twittert, oda magán- és politikai bejegyzéseket egyaránt feltesz, és nem átall sokszor szlenget használni vagy káromkodni. „A twitterezésem nagy részének nincs köze ahhoz, hogy én politikus vagyok, nem politikai szándék van mögötte, de azt gondolom, hogy ember és ember közötti párbeszédben a közösségi média egyre fontosabb te-rep. Ha egy politikus nem jelenik meg rajta, a közügyek iránti tájékozódásnak egy fontos csatornáját hagyja ki, mert sok ember, elsősorban sok fiatal számára ez az egyetlen információszerzési forrás” – mondta a Figyelőnek.

Brüsszelben egyébként nagy divat a Twitter: a politikusok sokszor ott jelentenek be megállapodásokat, döntéseket sajtótájékoztatók helyett. Néhány hete itthon a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon is twitterezik. Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, valamint az Együtt 2014 választási mozgalom stratégája, kommunikációs irányítója szerint bár a Twitter elterjedtsége kisebb, mint a Facebooké, előnye a gyors válaszadási lehetőség, és az újságírókat, véleményvezéreket ezen a csatornán is el lehet érni. Nem véletlen, hogy angol, amerikai vagy izraeli poli-tikusok is előszeretettel használják ezt a lehetőséget is. „A közösségi média esetében az elérést kell növelni, mert a lakosság közel fele még mindig nem használja egyik fórumot sem, viszont a véleményformálókat, a középosztály tag-jait nagyon költséghatékonyan lehet vele elérni” – mondta Szigetvári. Szerinte a következő választások tekintetében a videós anyagok megosztásában van még potenciál. Az biztos – mondja –, hogy a Facebookot nem lehet kihagyni a következő kampány tervezésekor, ott is elsősorban a közösségépítő, mozgósító üzenetek válnak be igazán. Orbán Viktornak 2010 óta van saját FB-oldala, amelyet egy munkatársával közösen szerkeszt. A Facebookhoz passzoló személyesebb, direktebb üzeneteket mindig ő hagyja jóvá. A miniszterelnök egyébként már 2009-ben csatlakozott a közösségi médiához, amikor amerikai útjáról a Tumblren keresztül osztott meg képeket a nyilvánossággal.

Mindenki találgatja, mi lehet a jövő, a fejlődési irány a politikai kommunikációban, avagy mi jöhet az FB után. Egye-sek szerint van még potenciál a videoüzenetekben, kerüljenek azok a Facebookra vagy más videomegosztó oldalra. Ám az sem elképzelhetetlen, hogy nem is olyan sokára egy tüntető a Kossuth téren csak azért kapjon lelkesítő üze-netet, mert mobiltelefonja vagy FB-jelenléte miatt pártja tudja majd róla, hogy éppen hol van, és mit csinál.

NÉHÁNY FONTOS KÖZÖSSÉGI MÉDIACSATORNA

FACEBOOK – A 2004 óta működő közösségi oldalt az Egyesült
Államokban alapították, ismeretségen alapuló hálózat. Magyarországon 4,4 millió aktív felhasználó van.

INSTAGRAM – Egy közösségi hálózat, amely okostelefonon történő fényképmegosztáson alapul. A képeket más közösségi oldalakon is megoszthatják a felhasználók.

TUMBIR – Mikroblogfelület, amelyen szövegeket, képeket, linkeket oszthatnak meg egymással a felhasználók egy rövid blog formájában.
Mások blogját is követhetik, és sajátot is szerkeszthetnek.

TWITTER – Egy ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás egyben, a felhasználók legfeljebb 140 karakteres üzeneteket oszthatnak meg egymással.

YOUTUBE – Egy weboldal, ahova a felhasználók videós tartalmakat tölthetnek fel.

 

HELYI LÁJK

A közösségi politika különösen hatékony platform lehet a helyi politikában. Közösségek, polgármesterek, helyi képviselők FB-oldalai alakulnak át egyfajta virtuális ügyfélszolgálattá, helyettesítik sokszor a fogadóórákat. Ha egy tilosban parkoló autó, egy ká-tyú vagy egy illegális szeméttelep fotóját az illetékes önkormányzat oldalára teszi fel egy állampolgár, arra – jó esetben – azonnal reagál a hatóság, intézkedik, erről visszajelez, és rögtön jó pontot szerez a felhasználók körében. Erre érzett rá a Párbeszéd Ma-gyarországért XIII. kerületi önkormányzati képviselője, Szabados Péter is, aki a Facebookon alakult újlipótvárosi csoporthoz csatla-kozva (lévén maga is helyi lakos) igyekszik a közösség kisebb-nagyobb problémáira megoldást találni. Közbenjárása eredménye-képp oldotta meg a kerület a Szent István park éjjeli őrzését, rendezte egy veszélyes kereszteződés ügyét. De a politikus kezde-ményezett már „párbeszédet” a kutyagumik ügyében, és támogatta egy szintén az FB-n szerveződő anyukás csoport célját, hogy a felújítás előtt álló bölcsődéből ne kelljen fél éven keresztül egy távoli épületbe hordani a gyerekeket. „Helyi képviselőként éppen az a dolgom, hogy lokális ügyekben segítsek, és ebben a Facebook csak segítségemre van” – mondta a Figyelőnek a politikus.

 

Forrás: Figyelő 2013/14.