Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy mit is jelent a demokrácia

Amikor az ember elfogadja a felkérést, hogy Magyarország köztársasági elnökének jelöljék, mielőtt igent mondana, önmagával és honfitársaival szemben is kötelessége alapos önvizsgálatot tartani – fogalmazott Áder János államfővé választása után, beiktatási beszédében. „Akik ismernek, pontosan tudják rólam, hogy sohasem ijedtem meg a feladattól, a felelősségvállalástól” – hangsúlyozta. Rámutatott: nem könnyű önmagunkat egy olyan feladat súlyával összemérni, mint amit a köztársasági elnöki megbízatás jelent. „Ha valakik, az előttem járók mind ismerik ezt az érzést” – fűzte hozzá.

Magyarország ötödik köztársasági elnökeként Áder János először köszönetét fejezte ki támogatóinak és bírálóinak egyaránt. Mint mondta: a támogatás mindig sok erőt ad az embernek, a kritika pedig arra jó, hogy józanságra, mértéktartásra intsen. „Számomra ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent” – húzta alá. Egy nemzet igazi egysége épp oly összetett, mint a zenében az összhang, ami mindig sokféle hangban, szólamban ölt testet – fogalmazott, hozzátéve: de ahhoz, hogy ebben az összhangban mindig szívesen ismerjünk önmagunkra, arra kell vigyáznunk, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy mit is jelent a demokrácia. A köztársasági elnök kiemelte: a demokrácia igazságai mindig vitákban születnek meg, melyekből sohasem hiányozhat egymás, magyarságunk, európaiságunk, nemzeti közösségeink és alkotmányos jogintézményeink tisztelete.

Fontos tudnunk, hogy a sokféleséget mindig csak egy apró különbség választja el a széthúzástól – jelentette ki Áder János. Rámutatott: a különbség a tiszteletben vagy annak hiányában van. Meggyőződése szerint e leheletnyi különbség világokat választ el egymástól.

Mi, magyarok elsősorban azzal bizonyíthatjuk életrevalóságunkat, ha mindig képesek leszünk – ha lehet szép szóval, ha kell, kemény érveléssel -, megbeszélni közös dolgainkat – fogalmazott. Szavai szerint ma nincs olyan ember, család, közösség, mely ne érezhetné úgy, hogy az elmúlt években sok méltánytalanság érte. Ezzel összefüggésben Áder János hangsúlyozta: ne arról szóljon az életünk, hogy miképp toroljuk meg a másikon sérelmünket, hanem arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. Hozzátette: hiszi, hogy Magyarország népe sikerre született, de ahhoz, hogy valóban siker koronázza törekvéseinket, néhány dolgot még el kell rendeznünk magunk között, amit elmulasztottunk.

Helyre kell tenni tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból

"A múltat be kell vallani"– idézte József Attila szavait Áder János, hozzátéve: végre nekünk is helyre kell tenni tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból. Mit is kíván ez a feladat? Nagy és emberfeletti erőfeszítéseket? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök, megjegyezve: semmiképpen. Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk magunknak. Érdemes belátnunk, amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van, egy nemzetet alkotunk, egyetlen államalkotó közösség tagjai vagyunk – fogalmazott.

Áder János aláhúzta: lehet más az értékrendünk, lehet eltérő a meggyőződésünk, lehet különböző a hitünk, de a mi hazánk Magyarország. A köztársasági elnök Deák Ferenc szavait idézte: "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni". Magyarország köztársasági elnökeként én is ezt javaslom mindenkinek, akinek fontos közös boldogulásunk – fűzte hozzá.

Meg kell követelni a vezetőktől, hogy a magyar érdekeket képviseljék

A rendszerváltás után született generációk számára Áder János felidézte a demokratikus Magyarország köztársasági elnökeinek szavait és küldetéseit. Göncz Árpád parlamenti megválasztását követően azt hangsúlyozta, hogy nem fél a vitáktól, és nem fogja véka alá rejteni véleményét, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát, érdekeit. Huszonkét év után ma már világosan látszik, hogy Göncz Árpádnak igaza volt, a magyar nép csakugyan felismerte azt, hogy meg kell követelnie vezetőitől, hogy a magyar érdekeket képviseljék – hangsúlyozta Áder János. A néhai Mádl Ferenc első beszédében a belső béke fontosságát hangsúlyozta, és a nemzet egységének szolgálatát állította középpontba. Az ő türelmére és bölcsességére ma is nagy szükségünk volna – tette hozzá.

Meg kell követelni a vezetőktől, hogy a magyar érdekeket képviseljék

A rendszerváltás után született generációk számára Áder János felidézte a demokratikus Magyarország köztársasági elnökeinek szavait és küldetéseit. Göncz Árpád parlamenti megválasztását követően azt hangsúlyozta, hogy nem fél a vitáktól, és nem fogja véka alá rejteni véleményét, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát, érdekeit. Huszonkét év után ma már világosan látszik, hogy Göncz Árpádnak igaza volt, a magyar nép csakugyan felismerte azt, hogy meg kell követelnie vezetőitől, hogy a magyar érdekeket képviseljék – hangsúlyozta Áder János. A néhai Mádl Ferenc első beszédében a belső béke fontosságát hangsúlyozta, és a nemzet egységének szolgálatát állította középpontba. Az ő türelmére és bölcsességére ma is nagy szükségünk volna – tette hozzá.

Új korszakhatárt jelez az új alkotmány

Áder János úgy folytatta, Magyarországnak 1990-ben sikerült visszatérnie az európai polgári demokráciák családjába. Mint mondta, e célhoz rögös út vezetett, de „ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket.” Hozzátette: a XXI. század kérdéseire nekünk kell megtalálnunk a választ; de hála huszonkét évvel ezelőtt kivívott szabadságunknak, „jó alapokkal rendelkezünk ehhez”, mert megvan a lehetőségünk érdekeink megfogalmazására és képviseletére, a szabad életre és véleménynyilvánításra.

Magyarország köztársasági elnöke aláhúzta, ma már azt is elmondhatjuk, van egy új, a XXI. századi szabadságban és demokráciában született alaptörvényünk, amely közös értékeink szilárd és legitim alapját jelenti. Olyan alaptörvényünk van, amely az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományinkra épül, s amely kimondja, Magyarország független demokratikus jogállam, amelynek államformája köztársaság – mondta Áder, hozzátéve, új alkotmányunk Európa legfiatalabb alaptörvényeként új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeréves alkotmányos fejlődésében.

Meggyőződésem, hogy új alaptörvényünk minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a jelen kor kérdéseire és kihívásaira – hangsúlyozta az előző gondolat kapcsán Áder János.

„A magyar érdekek, értékek szószólója leszek”

Önöknek, honfitársaimnak ígérem, hogy köztársasági elnökként mindig mindenütt, itthon és a nagyvilágban az Önök érdekeit és értékeit képviselem, azaz a magyar érdekek, a magyar gazdasági, tudományos és kulturális értékek szószólója leszek – jelentette ki az államfő.

Elmondta, akkor lenne elégedett, ha ötéves mandátuma végén elmondhatná, sikerült egyezségre jutni, néhány aprónak tűnő, de alapvetően fontos kérdésben, például a teljesítmény megbecsülését illetően. Vegyünk végre egy nagy levegőt, és fújjuk ki magunkból múltunk minden belénk ivódott átkát és rossz szokását; tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt, a cselekvést, a tenni tudó és tenni akaró sikeres emberek megbecsülését – emelte ki Áder, aki úgy fogalmazott, Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak. Kitért rá, itt most nemcsak a világraszóló magyarokra gondol, hanem azokra is, akik munkahelyeiken, a földeken, az iskolákban, a kórházakban, a vendéglátásban, a szolgáltatóiparban, vagy a hivatalokban teszik becsülettel a dolgukat.

Miért nem ezt, a mindennapok teljesítményét tesszük közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé, hogy aztán együtt örülhessünk egyéni, családi és közös sikereinknek? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök, aki mindenkit arra kért, fontoljuk meg együtt, min kellene változtatnunk, és mit kellene tennünk azért, hogy életünk, közéletünk a teljesítmény megbecsüléséről szóljon.

Elvárjuk a tiszteletet

Áder János ezt követően beszédében egyenként szólt az édesanyákhoz, a családjuk boldogulásáért küzdő szülőkhöz, a „tisztességben megőszültekhez”, a fiatal, feltörekvő nemzedékek tagjaihoz, a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozókhoz, a fogyatékkal élő emberekhez, a megtévedtekhez, a megalázottakhoz és megszomorítottakhoz, a hívőkhöz és a nem hívőkhöz, a nemzeti kisebbséghez, '56 velünk élő hőseihez, valamint a határainkon túl élő magyarsághoz.

A velünk szomszédos országok népeihez, az európai uniós és NATO-beli szövetségeseinkhez szólva úgy fogalmazott, azt üzeni, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük.

A köztársasági elnök beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt.”