Továbbra is elfogadhatatlan a 2020 utáni pénzügyi keretre vonatkozó javaslat

„Amíg a migrációra szánt pénzeket növelné, addig jelentősen csökkentené a közép- és kelet európai régiók forrásait az Európai Bizottság tervezete és ezen az osztrák elnökség tárgyalási alapnak szánt javaslata sem változtat. Nem engedhető meg, hogy a regionális fejlesztések és a közös agrárpolitika forrásai lássák kárát a Bizottság elképzeléseinek; meg kell védenünk a magyar gazdák, vállalkozások és polgárok érdekeit. Amennyiben ezekre nem kapunk egyértelmű garanciát, nem várható megállapodás a 2019-es EP-választások előtt” – hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban a 2020 utáni pénzügyi keretre vonatkozó javaslat kapcsán.

Deutsch Tamás elmondta: „Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy amíg a migrációra szánt forrásokat növelné az Európai Bizottság, addig az Unió GDP arányosan 21 legszegényebb régiójából 20 esetében csökkentené a regionális fejlesztési forrásokat 2020 után. A javaslat bevezetne egy migrációs bónuszt is, miszerint az EU 400 eurót fizetne minden befogadott migráns után az ebben jól teljesítő régióknak. Ugyanakkor, az uniós költségvetéshez kapcsolnának egy migrációs kondicionalitást, aminek homályos megfogalmazása arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság továbbra sem vetette el a migránsok tagállamok közötti elosztásának tervét. A bizottsági  javaslat a külső határok védelmének megerősítésére is kevés figyelmet fordít, pedig az illegális migráció megfékezésének elengedhetetlen feltétele a külső határok megerősítése”.

Az Európai Bizottság szubjektív, úgynevezett jogállamisági kritériumokat is társítana az EU-s források lehívásához. Deutsch Tamás rámutatott: „Az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre a forrásokra. Magyarország az elmúlt években folyamatosan bizonyította: minden szempontból megfelel az európai értékeknek, bármelyik mutatót vizsgálják is, az Unió élmezőnyébe tartozunk. Egy uniós intézmény számára sem megengedhető, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintsen a fejlesztési forrásokra”.

A Horizont Európa kutatási keretprogram tekintetében kiemelendő, hogy továbbra is probléma a földrajzi egyensúly kérdése, hiszen a 2004 óta csatlakozott tagállamok még most is csak a források 9%-át tudják megszerezni. Meg kellene fontolni itt is nemzeti borítékok kialakítását a forrásoktól eddig szinte teljesen elzárt tagállamok részére, másfelől pénzügyi eszközökkel kellene garantálni, hogy csak olyan kutatások kerüljenek finanszírozásra, melyeknek a gazdasági hatása is jelentős, valamint ténylegesen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Erdős Norbert európai parlamenti képviselő elmondta: „A földrajzi egyensúly nem megfelelő elosztása a probléma a mezőgazdasági kutatások terén is. A Visegrádi Négyek által alapított BIOEAST öko-kutatási kezdeményezés komoly európai hozzáadott értékkel bír, és az ilyen projektek támogatásáért harcolnunk kell”. A békés megyei képviselő kiemelte: „Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság és az osztrák elnökség tárgyalási javaslata a mezőgazdasági költségvetés jelentős, 15 százalékot meghaladó csökkentését javasolja 2020 után és tovább redukálja a halászok és haltenyésztők számára szánt uniós forrásokat. Ezért felkérem a Bizottságot és a Tanácsot vezető osztrák elnökséget, hogy az európai polgárok több mint a felét jelentő vidék megtartása érdekében fogadja el az agrárköltségvetés megőrzésére és a halászati politika büdzséjének tíz százalékos emelésére vonatkozó javaslatainkat”.